Amennyiben Görögország nem tenne eleget az összes felsorolt ajánlásnak – s kevesen gondolják, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő dél-európai ország kormánya képes lenne rá -, a schengeni egyezmény értelmében a belső határok mentén fekvő tagállamoknak lehetőségük lenne rá, hogy egy időre visszaállítsák a határellenőrzést. Brüsszeli diplomaták arra számítanak, hogy a nagykövetek döntését pénteken hivatalosan is elfogadják.
Az uniós tagországok január végén felszólították az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a belső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán Brüsszelben az EU tanácsadó szerveként működő Régiók Bizottságának ülésén arra figyelmeztetett, hogy a menekültválság miatt „a schengeni övezeten belüli bizalmi válság” alakul ki. „Senki nem szeretné Európában, hogy az olyan régiókat, mint például az Olaszország és Ausztria határtérségében fekvő Tirolt, mesterségesen felosszák az állandó határellenőrzésekkel” – tette hozzá.
A Régiók Bizottsága az európai uniós állam- és kormányfőket a jövő héten esedékes EU-csúcstalálkozón arra fogja figyelmeztetni, hogy a határellenőrzések tartós visszaállítása nem lehet válasz az EU-állampolgárok biztonság és védelem iránti megnövekedett igényére.
A tanácsadó szerv emlékeztetett arra, hogy az EU-országok közötti kereskedelem évente 2800 milliárd eurót tesz ki és 1,7 millióan ingáznak a határokon.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentésében úgy becsülte, az intézkedés évente 5-18 milliárd eurójába, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 7,1 milliárd eurójába kerülne az európai közösségnek, aláásná a belső piacot és az euró használatát.