- Ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása
- Élesen elítélte az észak-koreai kísérleti robbantást Kína, Dél-Korea, Japán, Oroszország, Franciaország, a NATO és az Európai Unió
- Tárgyalásokra szólított fel minden érintett felet az orosz külügyminisztérium
- Svédország szerint az újabb észak-koreai nukleáris teszttel súlyosbodott az észak-koreai nukleáris válság
Az észak-koreai bejelentés az állami tévében hangzott el helyi idő szerint vasárnap délután. Eszerint a Kim Dzsong Un észak-koreai vezető utasítására elvégzett teszt célja annak megerősítése volt, hogy a bomba egy újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétára szerelhető, és miután a kísérlet „tökéletesen sikeres” volt, ez beigazolódott. A „kétfokozatú termonukleáris fegyvernek példátlan az ereje” – mondta a hírolvasó bemondó.
pusztító erejű adatok
Szombat este azt jelentette a KCNA észak-koreai hírügynökség, hogy Kim Dzsong Un személyesen vizsgált meg egy „nagy pusztító erejű” hidrogénbombát, amelyet fel lehet szerelni az ország új interkontinentális ballisztikus rakétájára.
A dél-koreai hadseregnél riadót rendeltek el, és műveleti készültségbe helyezték a nukleáris válságokra reagálni hivatott egységet.
Az AP hírügynökség szerint még szakértőknek is nehéz lehet megállapítani távolról, hogy a tesztelt bomba valóban hidrogénbomba volt. A hidrogénbombát termonukleáris bombának is nevezik, és jóval pusztítóbb az atombombánál, amely a maghasadás elvén működik.
Abból, hogy az első rengés 6,3-as erősségű volt, arra lehet következtetni, hogy ez volt Észak-Korea eddigi legnagyobb erejű kísérleti atomrobbantása, legalább 10-szer akkora, száz kilotonnás, mint a tavaly szeptemberi ötödik
– közölte szinte egybehangzóan a dél-koreai és a japán földrengéstani intézet, valamint a szöuli Nemzeti Egyetem egyik nukleáris mérnök-professzora.
Az észak-koreai hidrogénbomba tesztelése nyomán bekövetkezett földrengés lökéshullámait ábrázoló grafikon
Éles nemzetközi bírálat
Élesen elítélte az észak-koreai kísérleti robbantást Kína, Dél-Korea, Japán, Oroszország, Franciaország, az NATO, az Európai Unió, és két nemzetközi szakosított szervezet.
A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy
„hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”. Észak-Korea „figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet.”
Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után „a lehető legszigorúbb büntetést” követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy „teljesen el tudják szigetelni” az országot.
Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal – közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy
„a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről”
beszéltek. Azt nem fejtette ki, hogy mit kell érteni „a legerősebb stratégiai eszközök” alatt.
A Yonhap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, a két nemzetbiztonsági tanácsadó abban állapodott meg, hogy megvizsgálják a katonai válaszlépés lehetőségét. Viszont a Yonhap arról is értesült, hogy Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke és dél-koreai kollégája már „a hatékony katonai válaszok” szükségességéről beszélt telefonon.
Elítélte a nukleáris tesztet Abe Sindzó japán miniszterelnök is. Szuga Josihide, a japán kormány főtitkára pedig azt mondta: újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, egyebek között az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük.
Tárgyalásokra szólított fel minden érintett felet az orosz külügyminisztérium, amely ezt tartja az egyetlen lehetséges eszköznek a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésére. Egyúttal arra figyelmeztetve, hogy
Phenjan számára súlyos következményekkel jár, ha folytatja a nukleáris fegyverek elterjedését gátoló rend aláásását.
Észak-Korea hatodik föld alatti atomrobbantása két erős földrengést váltott ki. A képernyőn Kim Dzsong Un észak-koreai vezető látható
Macron: újabb phenjani provokáció történt
Emmanuel Macron francia államfő szerint újabb phenjani provokáció történt, és mindenekelőtt arra van szükség, hogy a nemzetközi közösség visszatérítse Phenjant a tárgyalások útjára, és rákényszerítsék nukleáris programjának beszüntetésére.
Veszélyben a nemzetközi béke
A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés hatályba lépéséért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) szerint ha Észak-Korea valóban hidrogénbombával hajtott végre tesztet, akkor az azt jelenti, hogy az ország „gyorsan halad nukleáris programjával”. Lassina Zerbo, a bécsi székhelyű szervezet végrehajtó titkára hozzátette, hogy figyelőállomásaik „szokatlan szeizmikus eseményt észleltek”, mért adataikat egyelőre elemzik, majd ennek eredményét vasárnap délután megosztják a tagországokkal.
A szintén bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Amano Jukija közleményében nagyon sajnálatosnak nevezte az új észak-koreai tesztet.
Emlékeztetett, hogy a Biztonsági Tanács több határozatában – legutóbb a 2371-esben – szólította fel Phenjant a kísérleti atomrobbantások beszüntetésére, az atomfegyver-gyártás és a meglévő nukleáris programjai teljes, ellenőrizető és visszafordíthatatlan leállítására.
António Guterres az ENSZ főtitkára is elítélte az atomrobbantást, amely „mélységesen destabilizálónak” nevezett a térség biztonságára nézve, és felszólította az ország vezetését, hogy hagyjon fel a hasonló cselekedetekkel„ – tudatta közleményben szóvivője.
”Ez a lépés a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetközi kötelezettségeinek újabb megsértése, és aláássa az atomfegyverek terjedésének megakadályozására és a leszerelésre irányuló nemzetközi erőfeszítéseket„
– emelte ki Stephan Dujarric.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Svédország szerint az újabb észak-koreai nukleáris teszttel súlyosbodott az észak-koreai nukleáris válság.
Még nagyobb veszélybe került a nemzetközi béke és a stabilitás – írta Twitter-bejegyzésében Margot Wallstrom külügyminiszter.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár közleményében ízt írta:
Phenjan a lépéssel ismét „kirívóan megsértette” az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott határozatokat.
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő pedig azt írta közleményében: Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztését szolgáló programjaival, és be kell szüntetnie minden ehhez kapcsolódó tevékenységet.
Az Európai Unió üzenete világos: Észak-Koreának fel kell hagynia a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek, valamint ballisztikus rakéták fejlesztését szolgáló programjaival, és be kell szüntetnie minden ehhez kapcsolódó tevékenységet – közölte Mogherini.
Később Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy az EU kész szigorítani szankciós politikáján, illetve a párbeszéd feltétel nélküli újraindítására szólította fel a távol-keleti országot.
Tusk emellett hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozottabban kell fellépnie, és újabb korlátozásokat kell elfogadnia, ugyanis – mint írta – „a tét már túl magas”.
Szakértő: új szintre lépett az atomfegyverkezés
Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő szerint „sikeresnek” mondható Észak-Korea vasárnapi robbantási kísérlete, és ez minőségileg egy új szintet jelent az atomfegyverkezés területén.
A szakértőt az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában annak kapcsán kérdezték, hogy Észak-Korea föld alatti nukleáris robbantást hajtott végre, immár a hatodikat, amely két erős földrengést váltott ki – közölte vasárnap a dél-koreai hadsereg és több földrengéstani intézet. Később Észak-Korea hivatalosan is közölte, hogy sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát.
Kis-Benedek József felidézte: ez a hatodik nukleáris robbantás volt, amellyel lehet bizonyítani, hogy Észak-Korea rendelkezik atomfegyverrel. A mostani teszt lényege az volt, hogy föld alatti robbantás során próbálják megállapítani, miként lehet az atomfejet rátenni a rakétára.
A szakértő szerint, ha a kísérlet során sikerült összeilleszteniük a rakéta fejet és testet és azzal együtt robbantani, a következő lépésben nyilván a lőtávolság növelése lesz a cél.
A hidrogénbombával kapcsolatban a szakértő azt is elmondta: annak nagyobb a pusztítása, így az sokkal veszélyesebb, „komolyabb fenyegetést jelent a világra”. Ugyanakkor megjegyezte, annak összeszerelése is bonyolultabb, komoly technikát igényel. Ehhez még újabb kísérletekre van szükség.
Kis-Benedek József kitért arra, hogy bemutattak egy képet is, amelyen Kim Dzsong Un, az ország vezetője ott áll egy rakétafej mellett. A szakértő szerint a kísérlet időzítése sem véletlen, mivel szeptember 9-én van a koreai nemzeti ünnep. Az észak-koreai televízió is arról beszél, hogy ők a „világ legerősebb atomhatalma”. Ez a szakértő szerint „természetesen nem igaz”, de Észak-Korea üzenete nyilván az, hogy „képesek vagyunk bárkit és bármit elérni atomfegyverrel”.
Kérdés, hogyan reagál erre a világ – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve: Japán már nagyon idegesen reagált a hírre, az Egyesült Államoknak viszont most a hurrikán is nagy problémákat okoz. Korábban az Egyesült Államok úgy nyilatkozott: „minden opció az asztalon van” – emlékeztetett. Háborút nyilván nem akarnak, feltehetően a gazdasági szankciókon fognak szigorítani – vélekedett a szakértő.
Észak-koreai atomkísérletek kronológiája
Észak-Korea hivatalosan is megerősítette, hogy sikeresen tesztelt vasárnap egy hidrogénbombát, a föld alatti atomrobbantások két erős földrengést váltottak ki. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának összeállítása az észak-koreai atomkísérletekről:
2006. október 9. – Észak-Korea első alkalommal hajtott végre sikeres földalatti kísérleti atomrobbantást. Hat nappal később Phenjant az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hozott 1718-as határozatában pénzügyi és kereskedelmi szankciókkal sújtotta.
2007. február 13. – Pekingben a 2003 óta Kína, Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és a két Korea részvételével tartó hatoldalú tárgyalásokon megállapodás született az észak-koreai atomfegyverprogram felszámolásáról. Phenjan vállalta, hogy 60 napon belül elkezdi felszámolni atomfegyver-arzenálját, előkészíti a jongbjoni atomlétesítmény bezárását és lehetővé teszi ennek helyszíni ellenőrzésé.
A megállapodás többi aláírója vállalta, hogy cserébe energiahordozókat szállít és más gazdasági segélyeket nyújt a távol-keleti kommunista államnak. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) tisztségviselői – akiket 2002-ben kiutasítottak az országból – júniusban öt napig tárgyaltak Észak-Koreában és elvi megállapodásra jutottak a jongbjoni atomreaktor bezárásáról és arról, miképpen fogják ezt ellenőrizni.
2007. szeptember 2. – Az észak-koreai és az amerikai küldöttség genfi kétoldalú megbeszélésén megállapodtak, hogy a Koreai NDK teljes egészében nyilvánosságra hozza és 2007 végéig felszámolja összes nukleáris programját.
2008. június 27. – Észak-Korea benyújtotta a hatoldalú tárgyalások házigazdájának, Kínának a nukleáris létesítményeire vonatkozó részletes jelentését, majd másnap felrobbantotta a jongbjoni nukleáris létesítmény hűtőtornyát.
2008. augusztus 26. – Észak-Korea leállította atomlétesítményei működésképtelenné tételét. Ezt azzal indokolták, hogy az Egyesült Államok nem vette le Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról, amit a megállapodás megsértésének tekintettek. A Fehér Ház közölte, hogy erre csak akkor kerülhet sor, ha Phenjan ígéretét teljesítve leszereli atomlétesítményeit.
2009. május 25-26. – Észak-Korea végrehajtotta második sikeres földalatti kísérleti atomrobbantását, amelynek robbanóereje és az ellenőrzés technikai színvonala is meghaladta az első, 2006-os tesztét. Június 12-én az ENSZ BT egyhangúlag meghozott 1874-es számú határozatában megszigorította az Észak-Korea ellen érvényben lévő szankciókat, többek között megtiltva Phenjan számára a fegyverexportot és a legtöbb fegyver importját.
2011. november 30. – Az észak-koreai külügyminisztérium közleményben jelentette be, hogy az országban „gyors ütemben” halad egy könnyűvizes kísérleti reaktor építése és alacsony fokon dúsított urán előállítása.
2012. február 29. – Észak-Korea megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, ebben vállalta, hogy felfüggeszti urándúsító tevékenységét, nukleáris moratóriumot hirdet és hosszú hatótávolságú rakétáinak kipróbálását is szünetelteti. A moratóriumot a kommunista állam április 17-én visszavonta, miután az ENSZ BT nagy hatótávolságú rakétákkal folytatott kísérletei miatt szigorított a Phenjan elleni szankciókon.
2013. február 12. – Végrehajtották a harmadik földalatti kísérleti atomrobbantást, az elsőt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető 2012-es hivatalba lépése óta. A robbantáshoz egy a korábbiaknál kisebb, de nagyobb robbanóerejű nukleáris eszközt használtak. A phenjani vezetés nem sokkal korábban jelentette be, hogy nagy hatótávolságú rakéták indítására is készül, amelyek nukleáris robbanótöltetek hordozására is alkalmasak, és az Egyesült Államokra irányíthatók.
2016. január 6. – Észak-Korea végrehajtotta negyedik atomrobbantását, a phenjani hivatalos közlemény szerint ezzel az első hidrogénbombát tesztelték. A nukleáris kísérlet súlyos ENSZ-szankciókat vont maga után.
2016. augusztus 3. – Észak-Korea rakétakísérletet hajtott végre, most először érte el Észak-Koreából indított rakéta Japán felségvizeinek közvetlen közelét.
2016. szeptember 9. – Észak-Korea a kommunista rezsim fennállásának 68. évfordulóján végrehajtotta ötödik kísérleti atomrobbantását. A térségben több földtani intézet ötös erősségű földmozgást észlelt, ami szakértők szerint 20-30 kilotonnás atomtöltet felrobbantására utal, így ez lehetett az addigi legerősebb észak-koreai atombomba.
