Alaposan áttematizálta a hatodik székely szabadság napjának szombati megnyilvánulásait a román hatóságok egy nappal korábbi intézkedése, amellyel visszatérítették a magyar–román határról Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját, a Kisebbségi Jogvédő Intézet nemzetközi koordinátorát. Valamennyi szónok fontosnak tartotta hangsúlyozni az intézkedés mélyen jogsértő jellegét, az atrocitást pedig az autonómiáért zajló küzdelem újabb motivációs tényezőjévé emelték.
A szervező SZNT 2013 óta rendezi meg a megemlékezést a marosvásárhelyi Postaréten, ahol 1854. március 10-én végezték ki a bágyi Török János kollégiumi tanárt, a martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és a nagyváradi Horváth Károly földbirtokost. A székely vértanúk a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna újra fellobbantani, életüket adták a nemzeti önrendelkezés ügyéért.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint vonatkozási ponttá vált a megemlékezés
Fotós: MTI/Boda L. Gergely
Az első felszólaló, Tőkés László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a székely vértanúk emlékművénél úgy fogalmazott: ahogyan Orbán Viktor miniszterelnök magyar Magyarországot és európai Európát akar, úgy a székelyeknek is azt kell kívánniuk, hogy Székelyföld maradjon székely föld, Erdély pedig Románia határai között is maradjon Erdély.
Megbotránkoztatónak tartotta Dabis Attila kitiltását Jordi Xucla i Costa, a katalán Európai Demokrata Párt spanyol alsóházi képviselője is, és kijelentette: európai fórumokon fogja szóvá tenni a történteket. A katalán politikus arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy szabadságuk megvalósítása érdekében a székelyeknek és a katalánoknak kétszer okosabbaknak, kétszer kitartóbbaknak, kétszer jobb stratégáknak kell lenniük országaik többségi lakosságánál.
Elismerő szavakkal illette a székelyek autonómiaküzdelmét, és saját nemzetével is példálózva kitartásra buzdított Jokin Bildarratz Sorron, a Baszk Nemzeti Párt spanyol szenátusi képviselője. Az Európai Szabad Szövetség (EFA) nevében szóló Gio Paolo Baglioni Olaszország példáját felhozva jelentette ki: nem igaz, hogy egy egységes és oszthatatlan államban nem lehetnek területi autonómiák.
Szabolcs Attila, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának alelnöke felidézte a pillanatot, amikor Budafok polgármestereként öt évvel ezelőtt Magyarországon elsőként tűzte ki az általa vezetett hivatalra a székely zászlót, amely azóta a szabadság, az összetartozás jelképe lett.
Harsány helyeslést váltottak ki Szilágyi Zsoltnak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökének szavai, aki szerint azért egyetemes magyar ügy a székely autonómia, mert „ha a székelyek erősek, a magyarok erősek, és ha a magyarok erősek, akkor Erdély erős”. Bukarest pedig azért ellenzi a székely autonómiát, mert fél, hogy sikeresebb lesz, mint a központosított kormányzás – fogalmazott Szilágyi.
Az emlékülés végén immár hagyományosan egy Románia kormányának és parlamentjének címzett petíciót fogadtak el. A dokumentum emlékeztet az Európa Tanács 1201/1993. számú ajánlásának az önálló közigazgatásról és a különleges státusról szóló 11. cikkelyére, amely elfogadása révén Románia számára is kötelező érvényűvé vált. A petícióban az is szerepel: Románia nem teljesítette kötelezettségvállalását, a hatóságok rendre elutasítják az ezzel kapcsolatos párbeszédet.
A dokumentum ugyanakkor figyelmeztet rá, hogy a román parlament előtt van a székelyföldi autonómia törvénytervezete, amely egyértelműsíti, mit kíván a székely nép. Eszerint Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, a Székelyföldön élő román és egyéb nemzetiségű polgárok érdekeit, illetve Románia alkotmányát.
A rendezvény záróaktusaként a csaknem ötezer fő a Postarétről a városközpontba vonult, ahol a petíciót átnyújtották a prefektus képviselőjének.
A megemlékezés egyetlen elgondolkodtató momentuma, hogy a kellemes kora tavaszi időjárás és munkaszüneti nap ellenére is csökkent a tüntetők száma a korábbi évekhez képest. Elsősorban a marosvásárhelyiek hiányoztak – részben talán a helyi RMDSZ-elnök miatt, aki a március 15-i ünnep konkurenciájának nevezte a rendezvényt –, a tömeg túlnyomó részét a Hargita megyéből és Háromszékről érkezettek képezték.
Beutazási tilalom
Spekulációkba nem kíván bocsátkozni, de politikai indíttatásúnak, illetve egyértelműen jogsértőnek tartja Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja a román hatóságok ellene foganatosított beutazási tilalmát. Lapunknak elmondta: az ártándi határátkelőhelyen tagadták meg a belépést a román hatóságok, „az érzékelhetően feszengő határőrök mindössze azt ismételgették, hogy Bukarestből, magasabb szintről érkezett az utasítás”.
Közölte, hogy azonnal értesítette a magyar külügyminisztériumot, és a bukaresti magyar nagykövetségről rövid időn belül fel is hívták. Dabis Attila ma számít a román fél első hivatalos állásfoglalására. Kijelentette: sem hivatalosan, sem informálisan nincs tudomása arról, hogy Romániában bármilyen ügyben eljárás folyna ellene, nem kapott idézést vagy értesítést, nem büntetett előéletű, és soha nem sértette meg az ország törvényeit.
„Magam is csak keresgélem az okokat, és egyelőre nincs más ötletem, mint hogy a döntés politikai indíttatású, talán a székely közösség nevében végzett nemzetközi kisebbségvédelmi, illetve jogérvényesítő munkámat honorálja, valamint a székely szabadság napjának – ahová ezúttal is igyekeztem – rendezését segítő tevékenységemet” – mondta. Dabis az elkövetkező napokban jogászok segítségével térképezi fel a helyzetet, jogorvoslatért készül folyamodni a beutazási tilalom miatt.
Meglátása szerint ez sérti Románia törvényeit, valamint az ország által aláírt és ratifikált nemzetközi egyezményeket, mindenekelőtt azt a jogát, hogy szabadon mozogjon az unió területén. „De a tiltás megkérdőjelezi Romániának az EU-s jogszabályok érvényesítése iránti elkötelezettségét is” – tette hozzá.
