Az MKP elnöke erről azon a fórumon beszélt, amelyet a felvidéki magyar fiatalok legrégebbi hagyományokra visszatekintő nyári rendezvényén tartottak, s amelynek középpontjában a helyi magyar közösség érdekérvényesítése állt.
Menyhárt, aki egy évvel korábban is vendége volt a tábornak, a fórumon összefoglalta az azóta eltelt egy év fontosabb eseményeit, illetve az elért eredményeket.
Rámutatott: az MKP-nak az elmúlt időszakban sikerült kitörési pontot találnia a szlovák ellenzéki pártok irányába, azok nyitottak a velük történő együttműködésre, ami megyei szinten már működik. Hozzáfűzte: egyelőre azonban még kérdéses, hogy a szlovák jobboldal mennyire tudja majd magát megfogalmazni s a szlovák ellenzéki pártok a 2020-ban esedékes parlamenti választás után képesek lesznek-e maguk között megegyezni.
Menyhárt beszélt a Felvidék gazdasági fejlesztési tervének – a Baross tervnek – a magyar kormány támogatásának segítségével megvalósított első szakaszának eredményeiről, illetve az ugyancsak magyar támogatásból elindított óvodafejlesztési programról is. Előbbi kapcsán rámutatott: annak megvalósításába sikerült bekapcsolni a fiatal nemzedékeket is, és közben már meghatározásra kerültek a terv folytatásának csapásirányai is. „Egy stratégia mentén haladunk tovább” – mondta a felvidéki magyar párt politikusa.
Hangsúlyozta: minden olyan erőt fel kell használni, ami hozzásegíthet a felvidéki magyar közösség megmaradásához, amely támogatásként jelentősen többet kap Magyarországról, mint szlovák költségvetési forrásokból. Megjegyezte: e tekintetben a felvidéki magyar közösségnek nem szabad azzal megelégednie ami jut, hanem annyit kell kérnie amennyi neki a szlovák államtól jár. Rámutatott: az elmúlt évben a Magyarországról érkező támogatások után befizetett ÁFA is magasabb összeg volt, mint például a szlovák kormány kisebbségi kulturális alapjának teljes összege.
Menyhárt az asszimiláció jelenségéről szólva leszögezte: a felvidéki magyarságot egy erős gazdasági lábakon álló, öntudatos közösségé kell tenni mert akkor képes lesz arra, hogy megtartsa magát. Hozzátette: az ország lakosságának jelenleg 8,5 százalékát kitevő felvidéki magyarság tíz évente átlagban 30-50 ezres létszámfogyatkozást szenved, ennek megállításához pedig arra is szükség lesz, hogy egységesen lépjen fel és egységes parlamenti képviselete legyen.
„Hosszú távon el kell érnünk, hogy a szlovákiai magyarságnak egységes politikai képviselete legyen” – jelentette ki Menyhárt József, megjegyezve: nem maradhat meg a gyűlölködés, mert az nagy kárt okozna a közösségnek, ahelyett azon kell gondolkodni, hogy merre tovább.
Nem kifogások, megoldások kellenek a felvidéki magyar nyelvhasználatra
A felvidéki fórumon Őry Péter, a MKP Országos Tanácsának elnöke és Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos beszélgetett a magyar nyelvhasználat felvidéki jogi szabályozásáról és a két nyelven történő megjelenítést célzó törekvésekről.
„A kisebbségi nyelvhasználat terén Szlovákiában jelenleg csak felületkezelés zajlik, mélységében pedig nem történnek olyan folyamatok, amelyek a fennálló problémák megoldását céloznák” – mondta Őry Péter. Hozzáfűzte: a helyzet az, hogy a kormányzat inkább egy-egy jelenségre reagál, ahelyett, hogy a probléma alapját próbálná orvosolni, amire pedig úgy kerülhetne sor, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvényben egyenrangúvá és egyenjogúvá tennék a kisebbségek nyelvét a többségi társadalom nyelvével.
„Nem alárendelt, hanem egyenrangú szerepkörbe kell hozni a magyar nyelvet Szlovákiában” – szögezte le a felvidéki magyar párt politikusa. A beszélgetés során rámutatott: a jogi hiányosságok mellett az is jelentős problémának számít a kisebbségi nyelvek használata terén, hogy sok esetben nem tartatják be a meglévő szabályozást sem. Konkrét eseteket felhozva példaként hozta fel azt is, hogy a szlovák közszolgálati médiában évek óta nem tartják be azt az adásidőt, amely a magyar közösségnek számaránya alapján járna.
„Semmi mást nem kérünk, mint hogy biztosítva legyen ez az arányosítás, s ez mindenre érvényes, legyen szó támogatáspolitikáról, nyelvhasználatról vagy bármi másról” – jelentette ki Őry Péter.
Bukovszky László felidézte: a múlt század kilencvenes évei óta minden szlovák kormány kormányprogramja csak egy általános, klisés megfogalmazást tartalmazott az országban élő kisebbségek jogainak és kultúrájának megőrzésére vonatkozóan, ő azonban azon igyekszik, hogy ezek a szavak ne üres frázisok legyenek. A kisebbségi nyelvhasználat terén van még mit tenni, de sikerült előrelépéseket is elérni – vélekedett a kormánybiztos, aki a vasúti feliratok kétnyelvűsítését hozta fel példának.
„Nem toporgunk egy helyben, ma még ezek az eredmények nem annyira látványosak, de idővel teljesen más közegben fogunk élni” – mondta a kormánybiztos.