Sok megbeszélnivalójuk volt az európai uniós országok külügyminisztereinek hétfőn Brüsszelben, a szokásos napirendi pontokon túl azonban ezúttal egy új is az asztalra került. Mégpedig az Oroszország által blokád alatt tartott – és ezáltal az ukrán gazdaságra is hatékony csapást mérő – Azovi-tenger militarizálása, illetve az ukrán érdekérvényesítés támogatása, a geostratégiailag kulcsfontosságú terület miatt ugyanis az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség Kijev és Moszkva között a hajózás, illetve a halászati jogok miatt.
Az Euractiv hírportál által megszólaltatott ukrán források szerint az egész konfliktus a Vlagyimir Putyin orosz elnök által személyesen felavatott Krími híd májusi megnyitásával kezdődött.
A presztízsberuházásként kezelt monstrum a lisszaboni Vasco da Gama híd 17,2 kilométeres hosszát egy teljes kilométerrel meghaladva Európa leghosszabb hídja lett, ennél azonban sokkal fontosabb céllal épült: mégpedig hogy összekösse a Moszkva által 2014-ben annektált Krím félszigetet a Kercsi-szoroson keresztül a már Oroszországhoz tartozó Tamany-félszigettel, és ezáltal integrálja az elcsatolt területet az orosz gazdaságba.
A Fekete-tenger északi öblének tekinthető Azovi-tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik, a térség ellenőrzése feletti jogok tehát már önmagában rendkívül érzékeny kérdésnek számítanak, főleg, hogy Kijev és Moszkva még a Kercsi-szoros mentén lévő határvonalakban sem jutott egyezségre 2014 óta. A helyzetet azonban tovább bonyolítja, hogy a térségre nem a nemzetközi tengerészeti törvények vonatkoznak: 2003-ban ugyanis, még Leonyid Kucsma ukrán miniszterelnöksége idején köttetett egy államközi megállapodás Kijev és Moszkva között az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról, így az egyezségben foglaltak tekinthetők irányadónak.
Csakhogy a Krími híd teljesen átszabta az erőviszonyokat, elsősorban azért, mert a négysávos, vasúti forgalommal is rendelkező monstrum Moszkva kezébe összpontosította a teherforgalom áteresztését.
Kijev nehezményezi, hogy Moszkva irányítja a teherforgalmat Fotó: Reuters
Ennek pedig az ukránok hamar megérezték a gyakorlati hátrányait, ukrán tisztségviselők elmondása szerint a híd egyértelműen korlátozza a nagyobb hajókat abban, hogy megközelítsék a stratégiailag fontos kereskedelmi kikötőket. Szeptember óta Oroszország több mint kétszáz – köztük német, osztrák, kanadai és holland – hajót ellenőrzött, amely miatt azok többnapos késéssel értek célba, becslések szerint pedig a kikötők terhelése várhatóan 43 százalékkal fog csökkenni a jövőben. Az Euractiv szerint ez az orosz blokád eddig 54 millió dolláros veszteséget okozott.
Bár arról nem szóltak a hétfői sajtóhírek, hogy milyen konkrét intézkedésekben állapodtak meg az uniós külügyminiszterek, annyi bizonyos, hogy az Egyesült Államok is egyre inkább beszállna az azovi-tengeri erőviszonyok alakításában. Erre utal legalábbis, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter a hétvégén amerikai kollégájával, Mike Pompeóval tárgyalt Washingtonban, ahol Klimkin újságírók előtt úgy nyilatkozott: Kijev elkötelezett, hogy megvédje érdekeit az Azovi-tengeren, Washington pedig támogatásáról biztosított őket.
Azt is elmondta, hogy egy újabb amerikai védelmi felszerelés telepítése is a beszélgetés tárgya volt, részletekbe azonban egyik fél sem bocsátkozott.
