Megerősíti a legfrissebb felmérés az Osztrák Néppárt (ÖVP) előnyét a két hét múlva esedékes előre hozott választásokon. Sebastian Kurz pártelnök-külügyminisztert minden harmadik választópolgár a kancellári székben szeretné látni, ugyanakkor a kampány még nem teljesen lefutott: csak minden második osztrák döntötte már el, kire fog voksolni.
Az Österreich című lap megrendelésére készült felmérés pénteken közölt eredményei szerint az ÖVP 33 százalékon áll az élen, míg a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a második 26, a szociáldemokraták (SPÖ) pedig a harmadikok 24 százalékkal.
Az FPÖ támogatottsága ezzel felívelőben van, de a felmérés szerint az osztrákoknak csak 52 százaléka mondja biztosra, hogy tudja már, kire szavaz október 15-én. Ha közvetlenül is módjuk lenne a kancellárra voksolniuk a polgároknak, 34-36 százaléknyian az elmúlt évek nagy felfedezettjét, a még mindig csak 31 éves Kurzot támogatnák, derül ki a felmérésből.
A második helyen Christian Kern jelenlegi szociáldemokrata kormányfő áll, a harmadikon pedig Heinz-Christian Strache, az FPÖ első embere. A verseny még nem lefutott, az SPÖ-nek van még egy minimális esélye, de Kurz – aki a kampány kezdete óta az élen áll – közel van a rajt-cél győzelemhez, olvasható a News bécsi hírmagazin tegnapi elemzésében. – Ma úgy tűnik, behozhatatlan Kurz előnye – állítja Christina Matzka osztrák közvélemény-kutató.
A legvalószínűbb forgatókönyv jelenleg az, hogy – csakúgy, mint Németországban – vége lesz a néppárti–szociáldemokrata koalíciónak, és néppárti–szabadságpárti kormány alakulhat. Ez a legtámogatottabb formáció az osztrák polgárok szerint is.
De arra számítani lehet, hogy az európai elit visszhangja erősen negatív lesz, ha a „nulla bevándorlást” szorgalmazó és Ausztria iszlamizációjától tartó FPÖ bekerül a szövetségi kormányba.
Ugyanakkor a szélsőjobboldalinak tartott párt több osztrák tartományban is kormányzati pozícióban van, Felső-Ausztriában éppen az ÖVP-vel való megállapodás alapján, míg Burgenlandot SPÖ–FPÖ-koalíció irányítja. Ez utóbbi összefogást megfigyelők korábban elképzelhetetlennek tartották, ahogy szövetségi szinten sokan most is annak vélik.
Az ezredfordulón az FPÖ a bécsi kormányban való debütálásából még európai botrány lett. Azóta az Ausztriában élő muszlimok száma megkétszereződött, és több mint 700 ezerre nőtt, a bécsi állami iskolákban több a muszlim tanuló, mint a katolikus, és van olyan osztály – például Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) –, amelyben egyetlen német ajkú gyerek sem tanul.