A török államfő bejelentése az után született, hogy az Iszlám Együttműködés Szervezete közösen ismerte el Kelet-Jeruzsálemet Palesztina fővárosaként. „Ha Isten is úgy akarja, közel a nap, hogy Isten engedélyével megnyissuk ott a nagykövetségünket” – mondta Erdogan. A bejelentés diplomáciai szempontból különleges, mivel Izrael az egész várost saját területeként tartja számon, ott mindent Izrael hatóságai ellenőriznek, Palesztina függetlenségét pedig ugyan papíron számos ország elismerte, ám a valóságban egész Ciszjordánia megszállt terület.
Jeruzsálemben azért nem működnek nagykövetségek, mert a nemzetközi közösség nem ismeri el az izraeli katonai megszállás jogszerűségét. Izrael az 1967-es háborút követően foglalta el Jeruzsálem óvárosát és keleti részét, majd azt annektálta és egységes és oszthatatlan fővárosának nevezte. A döntést azonban a nemzetközi közösség nem fogadta el a katonai akció miatt, a diplomáciai testületek ezért székelnek Tel-Avivban.
A nagy vihart kavart ügyben az ENSZ Biztonsági Tanácsában határozattervezetet köröztetnek, amelynek célja Jeruzsálem státusának megerősítése. Az Egyiptom által beadott tervezet nem említi az Egyesült Államokat, ám az áll benne, hogy Jeruzsálem ügyében minden egyoldalú döntés semmisnek tekinthető, a város helyzetét csak átfogó megállapodást követően lehet meghatározni. Elemzők szerint szinte biztos, hogy a határozatot el fogja utasítani a világszervezet legfőbb döntéshozó szerve, mivel az Egyesült Államok élni fog vétójogával, ha szavazásra kerül sor.