A török elnök szerdán ankarai tisztségviselők előtt mondott beszédében kijelentette: ötven ember vére tapad Demirtas kezéhez, és azzal vádolta az EJEB-et, hogy elfogult volt, amikor Törökország ellen döntött.
A gülenistákat méltató egyetlen országnak, vagy intézménynek sincs joga demokráciáról beszélni. Ez nem igazságszolgáltatás, ez egész egyszerűen a terrorizmus szeretete„ – hangoztatta a török államfő az Ankara által a 2016. július 15-ei puccskísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen hitszónokra és hálózatára utalva.
Erdogan kedden Ankarában a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülését követően újságíróknak nyilatkozva leszögezte: az EJEB döntései Törökországot ”nem kötik„. A török elnök egyúttal úgy is fogalmazott, hogy Ankara megteszi a válaszlépését, és ”pontot tesz az ügy végére„.
Az EJEB szerint a török hatóságok több ponton is megsértették Demirtas jogait, akinek előzetes letartóztatása a bírói testület szerint ”kétségtelenül a politikai pluralizmus elfojtását„ célozza.
Elsőfokú ítéletében az EJEB megállapította, hogy Törökország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének három pontját is, és ezért 25 ezer euró (körülbelül nyolcmillió forint) kártérítést és perköltséget ítélt meg a panaszosnak.
A törvényszék emellett egyhangúlag felszólított a Népek Demokratikus Pártja (HDP) 2016 novembere óta bebörtönzött korábbi vezetőjének mielőbbi szabadon bocsátására. Demirtas letartóztatását követően még egészen idén februárig a HDP társelnöke maradt.
Demirtast egy 2013-as beszéde miatt szeptemberben több mint négy év börtönbüntetésre ítélték terrorizmus miatt, miután csaknem két évet már előzetes letartóztatásban töltött. Számos más, szintén terrorizmussal kapcsolatos eljárás is folyamatban van ellene, s amennyiben mindben bűnösnek találják, akár 142 év szabadságvesztést is kiszabhatnak rá.
A török vezetés azt állítja, hogy a HDP a terrorszervezetként nyilvántartott szeparatista Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) politikai szárnya. A HDP ezt tagadja.