Az is kérdés: mi a parlamenti választások tényleges tétje egy alapvetően elnöki – és annak is igen kemény – rendszerben, ráadásul úgy, hogy az ország egyetlen demokratikusan megválasztott elnökét, a 2012-ben hatalomra jutott, iszlamista Mohamed Murszit alig egy év múlva erőszakkal távolították el tisztségéből? Mint a távirati iroda kairói tudósítója emlékeztet, a 2011-es forradalom egyik vívmányaként a még azon a télen megválasztott parlamentet fél évvel később a legfelsőbb bíróság utasítására feloszlatták. Nem is csoda, hogy a több mint ötvenszázalékos részvétel mellett folyó, akkori első szabad parlamenti választásokra jellemző sorok most teljes mértékben hiányoznak az egyiptomi szavazóhelyiségek előtt.
A vészes részeredményekre reagálva Seríf Iszmáíl kormányfő fél nap szabadságot adott minden állami dolgozónak, és hasonló lépésre szólította fel a magánszektor munkaadóit is. A hivatalos jelentés szerint előzőleg számos helyről jelezték, hogy az állami dolgozók szeretnének eleget tenni állampolgári kötelességüknek, de nem tudnak eljutni a szavazófülkékhez. Alexandria kormányzója erre bejelentette, a tartományban ingyenes a tömegközlekedés az urnák zárásáig. Sajtójelentések szerint egy felső-egyiptomi tartományban pedig egyes jelöltek mikrobuszokkal szállítják az embereket otthonukból az urnákhoz, megsértve ezzel a kampánytilalmat. A miniszterelnök azt mondta: az első napon a részvételi arány 15 százalékos volt.
A 2011-es szavazáson a mára betiltott Muzulmán Testvériségből kialakult párt került ki győztesként, a második legerősebb politikai erő pedig egy másik iszlamista tömörülés, a konzervatív szalafista irányt követő an-Núr lett. Megfigyelők szerint utóbbi azonban számos követője szemében eljátszotta a hitelét, amikor 2013 júliusában nyíltan Murszi elmozdítása mellett foglalt állást, majd feltétlen támogatásáról biztosította Abdel-Fattáh esz-Szíszit, a hatalomváltást levezénylő akkori hadsereg-főparancsnokot és jelenlegi államfőt. A szalafisták fellegvárának számító Alexandriában egy járókelő határozott nemmel válaszolt az MTI tudósítójának azon kérdésére, hogy volt-e már voksolni. – Kire szavazzak? Nem ismerek ezek közül senkit. Az emberek frusztráltak. Senkit nem érdekel az egész. A Testvériség annak idején jól csinálta a dolgát. De az embereknek a katonaság kell – mondta.
Tegnap az arab világ legnépesebb, 82 milliós országa 14 tartományában tartott választások első szakasza zárult le. Kairóban és a 13 további kormányzóságban novemberben voksolnak majd. Az első szakasz részeredményeit a hónap végén, a végleges eredményt pedig decemberben ismertetik. Az új parlament még az idén összeülhet.