Minden 110. ember számít menekültnek vagy belső menekültnek a világban, így az erőszakos otthonelhagyásokra adott globális válasz új és átfogóbb megközelítést követel – derült ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) tegnap nyilvánosságra hozott éves jelentéséből, amely alapján világszerte 68,5 millióan kényszerültek menekülésre 2017-ben.
Ez 3,1 milliós ugrást jelent az azt megelőző évben tapasztaltakhoz képest. Míg a konfliktusok miatt külföldre menekültek száma rohamosan emelkedett, a belső menekültek száma némileg csökkent a vizsgált időszakban, magyarázta az adatokat az ENSZ-szerv, amely arra is rávilágított: leginkább a rohingja kisebbségiek Mianmarból Bangladesbe való tömeges menekülése, a Kongói Demokratikus Köztársaságban dúló válság, valamint a dél-szudáni háború okolható a rekordszámú elvándoroltért.
Valahol Európában, szebb jövőben bízva
Fotó: Kurucz Árpád
Aránytalan nyomás
Az év első öt hónapjában 43 ezer bevándorló érkezett a négy fő útvonalon Európába, így egy év alatt csaknem a felére csökkent a kontinensre nehezedő migrációs nyomás
– áll az uniós part- és határvédelmi ügynökség tegnap nyilvánosságra hozott dokumentumában. A teher aránytalanul oszlik meg a tagállamok között: a Frontex adatai szerint míg Olaszországba jelentősen kevesebben érkeztek az elmúlt időszakban, Görögországban csak májusban 4400 menedékkérőt regisztráltak. A görög útvonalon idén eddig 19 800 illegális bevándorló fordult meg, ami 90 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Spanyolország szintén egyre nehezebb helyzetben van: májusban 3400 illegális bevándorlót fogadtak, háromszor annyit, mint egy hónappal, illetve egy évvel korábban, idén összesen pedig 8200-at, 59 százalékkal többet, mint tavaly. A Frontex jelentésében új nyugat-balkáni bevándorlási útvonalak kialakulására is figyelmeztetett.
Közülük is kiemelkednek a konfliktusok és az üldöztetés miatt hazájukból elmenekültek: ők ma 25,4 millióan vannak, tehát 2016-hoz képest 2,9 millióval nőtt a számuk. Ez az egyetlen év alatt regisztrált legnagyobb növekedés – hangoztatta a dokumentumban az UNHCR.
A menekültstátusra váró kérelmezők száma szintén ugrásszerűen, mintegy 300 ezerrel nőtt, és elérte a 3,1 milliót. Velük szemben a belső menekültek száma kisebb csökkenést mutat, és jelenleg körülbelül negyvenmillióra tehető. A legtöbb belső menekült ma a polgárháborús Szíriában él. Szintén árulkodó, hogy jelenleg a világ összes menekültjének kétharmada mindössze öt országból – Szíria, Afganisztán, Dél-Szudán, Mianmar és Szomália – származik.
António Guterres ENSZ-főtitkár ennek ellenére „szükséges” és „elkerülhetetlen” jelenségként emlegette a migrációt szerdán. „Ha pedig a migráció szükséges, akkor jobb, ha szervezetté, szabályozottabbá teszik; úgy zajlik, hogy az országok együttműködnek egymással, és ennek a folyamatnak mindenki nyertese legyen, különösen azok a migránsok, akik ma reménytelen helyzetben vannak” – hangoztatta a diplomata Norvégiában. Személyes példaként 95 éves édesanyját említette, akire bevándorló származású szociális gondozók vigyáznak Portugáliában, hiszen Guterres szerint erre a feladatra nem lehet hazai munkaerőt találni.
A biztonság a fontos
Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, az Európai Bizottság alelnöke hétfői nyilatkozatában végképp világossá tette, hogy Brüsszel nemhogy nem kívánja megállítani a bevándorlást, hanem nem tudja elképzelni az Európai Unió jövőjét a bevándorlás nélkül – közölte tegnap Szijjártó Péter Stockholmban, utalva arra, hogy az olasz diplomata előzőleg az EU számára életbevágóan fontosnak nevezte a migrációt. A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint nem a bevándorlás életbevágóan fontos, hanem az európai emberek biztonságának a visszaadása. Kiemelte: nem igaz, hogy bevándorlás nélkül nem működik Európa, ezzel szemben ha a bevándorlást nem sikerül megállítani, akkor nem lesz többé „európai Európa”.
