A főként az arab államok által támogatott szavazáson huszonnégy ország igennel voksolt, elfogadva, hogy a tér kizárólag az iszlám számára szent, hatan – Németország, az Egyesült Államok, Litvánia, Észtország, Nagy-Britannia és Hollandia – ellenezték a határozatot, 26-an, jórészt az összes európai állam pedig tartózkodott.
Ez utóbbi többek között Izrael nagyon aktív diplomáciai törekvéseinek köszönhető, a folyosói pletykák szerint Franciaország, Togo, India, Svédország, Szlovénia és Argentína is az utolsó pillanatban állt el a támogatástól és választotta a tartózkodást. A javaslatot így is elfogadták, így az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete hivatalos álláspontja szerint a tér nem a zsidóság kulturális és vallási öröksége, csak az iszlámé.
A határozatban az áll, hogy míg Jeruzsálem három vallás, a kereszténység, az iszlám és a judaizmus számára szent, az említett tér – arab kifejezéssel a Mecsetek tere – az iszlámhoz kötődik.
Izrael a szavazást követően felháborodottan utasította vissza a döntést, Benjamin Netanjahu abszurdnak nevezte a határozatot, az UNESCO-ra pedig azt mondta, ezzel elveszítette maradék legitimitását is.
A szervezet ugyanis régóta az izraeliek bögyében van, egyike azon ENSZ-tagintézményeknek, ahol Izraelt elmarasztaló határozatokat tudnak hozni anélkül, hogy tartaniuk kellene az Egyesült Államok vétójától.
Mexikó kedden jelezte, mégsem érzi magáénak a döntést, de nem akar újabb szavazást, csak nyilatkozatban jelezte, ma már máshogy szavazna. Brazília szintén egyetértett Mexikóval, a nyugati államok azonban arra kérték Mexikót, ne kérjen új szavazást, mert az veszélyes precedenst teremthet egy későbbi határozat kapcsán, amikor a Krím-félsziget hovatartozásáról döntenek.
Elemzők szerint a mostani határozat nem a Mecsetek teréről szól, hanem Izrael más, politikai döntéseiről, amelyekkel szemben semmilyen eszközzel nem tudnak élni az arab államok. Igaz, az arab egység nem feltétlenül sziklaszilárd ebben a kérdésben.
Egyes arab államok számára Izrael az elpusztítandó ellenség pozíciójából átalakult nemszeretem partnerré, mivel a rövid távú tervek során hasznos lehet Izrael. Ilyen például Katar, amely régóta hallgatólagos közvetítőként együttműködik Izraellel – bár a mostani határozat beadói között volt –, vagy az utóbbi időben Szaúd-Arábia, ahol a sajtó szerint feloldották a Jerusalem Post izraeli lap honlapjának tiltását, s egyes vélemények szerint ennél sokkal komolyabb, akár katonai együttműködés is van a két ország között.
Ennek oka az, hogy mindkét állam egyazon szövetségi rendszer tagja, a rendkívül feszült közel-keleti helyzetben pedig inkább a közösen elutasított Iránnal állnának szemben, semmint egymással.
A szóban forgó tér ma az iszlám harmadik legszentebb helye, itt áll a Sziklamecset, az al-Aksza mecset és a Láncdóm, a tér nyugati falát viszont a második zsidó templom megmaradt fala alkotja. A templom maga elpusztult, de egyes zsidók értelmezése szerint fel fog épülni a harmadik templom, innen is ered a hely zsidó elnevezése.