Vita alakult ki a hazai sajtóban annak kapcsán, hogy az ENSZ tárgyalás alatt álló migrációs paktumának aláírása milyen jogi kötelezettségekkel járna Magyarország számára. „Semmiféle kötelező ereje nem lesz az ENSZ migrációs paktumának” – írta az Index hírportál, míg Hölvényi György, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője hivatkozási alapnak titulálta azt.
– A „paktum” szó a nemzetközi jogi gyakorlat szerint kétféle dokumentumot jelölhet: nemzetközi szerződést vagy politikai dokumentumot. Jelen esetben az utóbbiról van szó – nyilatkozta a Magyar Idők kérdésére Tóth Norbert nemzetközi jogász, az Alapjogokért Központ kutatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Kiemelte, a dokumentum szövegében olvasható, hogy jogi értelemben nem lesz kötelező erejű. – A nemzetközi jogban azonban léteznek úgynevezett szürkezónák. Olyan dokumentumok, amelyek ereje a gyakorlatban meghaladja az ajánlás szintjét, de nem éri el a nemzetközi szerződésekét. Ez a puha jog kategóriája, amely nem tartalmaz kikényszeríthető kötelezettséget, de mégis erőteljesebb, mint egy egyszerű ajánlás – magyarázta. A szakértő szerint az ENSZ migrációs paktuma kapcsán a veszélyt az jelenti, hogy ha a dokumentumot a jelenlegi formájában vagy komolyabb módosítások nélkül elfogadják decemberben, akkor nemzetközi standarddá válhat.
– Az NGO-k, nemzetközi szervezetek, sőt államok és bírói fórumok is hivatkozási alapnak tekintik majd – tette hozzá, szerinte az aláíró tagállamokra ezek a szereplők politikai, illetve diplomáciai nyomást gyakorolhatnak később a paktum érvényesülése érdekében.
– Az ilyen jellegű dokumentumok általában lassan beszivárognak a belső jogba vagy a nemzetközi jogba – magyarázta a puha jog jellemzőit. Emlékeztetett: 1948-ban az ENSZ közgyűlése elfogadta Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amely egy ajánlás jellegű dokumentum volt.
Az elmúlt hetven évben ez a dokumentum a nemzetközi szokásjog része lett. Jogi erejűvé vált, beépült a tagállamok jogrendszerébe is. Tóth Norbert kiemelte, hogy amennyiben Magyarország aláírja a paktumot, könnyen lehet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága vagy a Nemzetközi Bíróság is standardként hivatkozási alapnak tekinti majd.
– Amennyiben aláírjuk, ez kockázatot jelent majd – jelentette ki. Tóth Norbert szerint a dokumentum másrészről is problémás lehet. – Egyoldalú kötelezettségvállalásokat fogalmaz meg a tagállamokra nézve, amellyel jogok keletkezhetnek a másik oldalon – tette hozzá a szakértő.
Az ENSZ migrációs dokumentuma februárban került a világszervezet közgyűlése elé, a tárgyalásokat az Egyesült Államok már ezt megelőzően elhagyta. A dokumentum arra a globális válságra igyekszik nemzetközi megoldást találni, amelyet a menekültkérdés és a népvándorlás okoz világszinten.
A szervezet 2016-ban széles körű konzultációt hirdetett a kérdésekben. A migrációs paktum tárgyalása február 20-án kezdődött, a végleges szöveget december 10–11-én, egy Marokkóban tartandó kormányközi konferencián fogadnák el az ENSZ tagállamai. Louise Arbour, az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselője hétfőn felszólalt az Európai Parlament összevont szakbizottsági ülésén. „Semmit nem akarnak ráerőltetni az ENSZ készülő migrációs csomagjával a világszervezet országaira, a tervezett globális megállapodás jogilag nem kötelező érvényű dokumentum lesz” – hangsúlyozta.
Kiemelte, a megállapodás több opciót, alternatívát tartalmaz majd, hogy miként lehetne jobban támogatni a „biztonságos és rendezett” bevándorlást. Hozzátette, az államok felelőssége a határaik védelme, illetve annak eldöntése, hogy ki lépheti át azokat, és milyen feltételekkel tartózkodhat az országban.
Sokan azonban attól tartanak, hogy a dokumentum hivatkozási alapként szolgálna a későbbi migrációs vitákban. Hölvényi György, az Európai Parlament képviselője hétfőn Brüsszelben arról beszélt, hogy bár a paktumnak semmilyen kötelező ereje nem lesz, elfogadásával mégis hivatkozási alappá válna a nemzetközi kapcsolatokban.
A politikus szerint egy ilyen széles körben megvitatott anyag a maga útját járja, és „utána évtizedekig lehet rá hivatkozni”.