„Világos elképzelésem van a gazdaságról, mégpedig az, hogy mindenki számára munkálkodjon, ne csak a gazdagoknak” – indította beszédét Hillary Clinton szerdán az észak-karolinai Raleigh-ban. A leendő demokrata elnökjelölt öt pontban foglalta össze programját. Az egykori külügyminiszter azt ígéri, hogy a hivatalba lépése utáni száz napon belül 275 milliárd dolláros infrastruktúra-fejlesztési programot indít, amellyel jól fizető munkahelyek sokaságát lehetne létrehozni, s lökést adna a növekedésnek is. Szó ami szó, az Egyesült Államok úthálózatára, hídjaira, szennyvíz- és ivóvíz-vezetékeire ráférne a korszerűsítés, s ehhez becslések szerint legalább három-négyezer milliárd dollárra volna szükség.
A kormányzat nem emelné az évi 250 ezer dollár alatt kereső középosztály adóját, ellenben a gazdagok esetében alkalmazná az úgynevezett Buffett-szabályt: a milliárdos befektető Warren Buffett szerint az évi egymillió dollár felett keresőket legalább harmincszázalékos adóval kellene sújtani, ötmillió fölött pedig további négy százalék lenne a sarc. A lakosság egy százalékát kitevő leggazdagabb rétegtől beszedendő adót családtámogatásra fordítanák: növelnék a felsőoktatási ösztöndíjak összegét, enyhítve ezzel a családok terhét. Clinton továbbá minden gyereknek elérhetővé tenné az iskola-előkészítő oktatást, bevezetné a fizetett szülési szabadságot, s támogatná a minimálórabér emelését legalább 12 dollárra a jelenlegi 7,25 dollárról. A demokrata elnökjelölt végül adókedvezménnyel arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy osszák meg nyereségüket alkalmazottaikkal, azaz ha jól megy a cégnek, részesüljenek belőle a dolgozók is.
Donald Trump, a republikánusok várható elnökjelöltje a demokrata Bernie Sanders kliséivel próbálja erősíteni gazdasági programját, de főként választókat átcsábítani. „Nem csak a politikai élet manipulált, az egész gazdaság meg van cinkelve” – jelentette ki Trump beszédében. Szerinte a középosztály azért nem tud előrelépni, mert a rendszert a nagy adakozók, a nagyvállalatok és a befolyásos bürokraták uralják, akik alacsonyan tartják a béreket, miközben arra törekednek, hogy minél jobban megszedjék magukat. Az elnökjelölt úgy véli, ő az egyetlen, aki ezen fordítani tud. Nos, még ha túlzás is az egész gazdaságot manipuláltnak nevezni, érdemes megnézni néhány tényt. Az amerikai középosztály tényleg zsugorodik; egy tipikus család ma is annyit keres, mint harminc évvel ezelőtt; az amerikaiak többsége úgy gondolja, hogy gyerekei rosszabb anyagi helyzetben lesznek; a férfiak – főleg a fehérek – egyre jobban kiszorulnak a munkaerőpiacról. E megállapításokat alátámasztja a Nemzetközi Valutaalap minapi, lehangoló értékelése is a világ legnagyobb gazdaságáról: az IMF szerint az amerikaiak 15 százaléka szegénységben él. Trump úgy orvosolná a bajokat, hogy korlátozná a szabadkereskedelmet és a bevándorlást, visszavonná Obama egészségbiztosítási reformját, továbbá csökkentené az adókat.
Megvonnák az izraeli hadiipar támogatását
Izrael manapság nemcsak a legnagyobb haszonélvezője az amerikai katonai támogatásoknak, de a támogatottak között az egyetlen ország, amely a segély több mint negyedét saját fegyvergyáraitól való vásárlásra költheti, s nem kizárólag amerikai felszerelést kell vennie. Barack Obama amerikai elnök most azon gondolkodik, hogy megszünteti ezt a gyakorlatot – amely jószerével az egyetlen akadálya annak, hogy 2029-ig meghosszabbítsák a katonai segélyezést. Egyébként Obama alatt kapta Izrael a legbőkezűbb támogatást Washingtontól, összesen csaknem 24 milliárd dollárt. Jelenleg a zsidó állam az összes amerikai katonai segély mintegy felét kapja.