Több mint ezer bevándorló szenved az embertelen körülményektől az észak-franciaországi Calais-ban és Dunkerque-ben, jelentették az ENSZ illetékesei. Előbbi városban az egykori „Dzsungelként” ismert menekülttábor helyére az utóbbi hónapokban egyre több bevándorló tért vissza.
„Most több százan élnek vécé, mosdási lehetőségek és tiszta ivóvíz nélkül az észak-francia partok mentén” – figyelmeztettek a világszervezet szakértői, akik a helyszínen vizsgálták a helyzetet. Szerintük a kialakult helyzethez „a nem megfelelő migránspolitika, illetve a francia és nemzetközi szervezetek figyelmének hiánya vezetett”.
A becslések szerint mintegy 900 migráns és menedékkérő tartózkodhat Calais-ban, míg Dunkerque-ben 350 ember. Az ENSZ-szakértők szerint nincs jele hosszú távú megoldásnak, sürgős szükség van megfelelő elszállásolási lehetőségekre a menedékkérők számára.
A szakemberek arra is figyelmeztettek, hogy külön problémaként kell kezelni a bevándorlókkal dolgozók védelmét. Az állami alkalmazottakat és a segélyszervezetek munkatársait ugyanis egyre gyakrabban érik zaklatások és fenyegetések.
Hiába bontották el, a „Dzsungel” visszatért a kikötővárosba
Fotós: Reuters
A jelenlegi francia bevándorláspolitika a kormány szerint is reformért kiált: Emmanuel Macron elnök február végén prezentálta reformcsomagját, amelyet a következő hetekben tárgyal meg a törvényhozás. A javaslatcsomag egyfajta teszt lesz a francia parlamentben, hogy Macron meg tudja-e tartani a többség támogatását, írta a Bloomberg amerikai híroldal elemzése.
A jelentős szigorításokat kezdeményező csomag ugyanis nagy vihart kavart Franciaországban. A baloldaliak szerint komoly veszélyt jelenthet, a szélsőjobb túl gyengének értékelte, a nemzetközi médiában pedig Macron liberalizmusának végét vizionálták. Az intézkedések többek között arra irányulnak, hogy a francia menekülteljárások összhangba kerüljenek a többi európai országéval.
„Több mint szükséges, hogy azonosak legyenek a procedúrák” – fogalmazott korábban az elnök. A reform a menedékkérelmi eljárások idejét 120-ról 90 napra csökkenti, illetve megfelezi a fellebbezés idejét 30-ról 15 napra. Különböző intézkedések segítségével megkönnyíti a deportálásokat, szélesebb jogkörökkel ruházza fel a hatóságokat az ellenőrzés, a határvédelem és a kiutasítások terén.
A csomag bejelentését követően menedékkérők, egyetemisták és civil szervezetek tüntetésekbe kezdtek Franciaország több nagyvárosában, ráadásul a kormánypárton belül is megosztottságot okozott. A vita ellenére a felmérések szerint a francia lakosság nagy része támogatja a komolyabb határellenőrzés bevezetését.
Az országban tavaly rekordszámú, 100 ezer menedékkérelmet nyújtottak be, 30 ezer embernek adtak menedékstátust és 14 900 embert utasítottak ki a hivatalos adatok szerint.
