Zökkenőmentes az MVM és a Roszatom együttműködése, Budapest és Moszkva is elkötelezett Paks II, azaz a hazai atomkapacitás bővítésében – hangzott el a tegnapi magyar–orosz külügyminiszteri tájékoztatón a kétoldalú kapcsolatok alighanem legfontosabb kérdésében. Szergej Lavrov orosz tárcavezető – aki három éve járt utoljára hazánkban – azt mondta: Paks stratégiai projekt, amely hozzájárul Magyarország energiabiztonságához és a munkahelyteremtéshez. Szavai szerint hazánk általában véve is fontos partnere országának.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a politikai kapcsolatokról azt mondta: azt látni a világban, akkor van megállapodás, ha Moszkva képviselője az asztal azonos oldalán ül amerikai, német vagy brit kollégájával. – Lesznek még kihívások. Fenn kell tartani a pragmatikus és észszerű együttműködés lehetőségét – mondta Szijjártó, újságírói kérdésre veszélyesnek nevezve a szemlélelet, miszerint magyarázkodni, a közvéleményt „nyugtatgatni” kellene, ha bárki meghívja az orosz külügyminisztert.
Utalt a kettős mércére, miszerint az „rendben van”, ha bizonyos, Magyarország méreteit meghaladó országok fogadják az orosz vezetőket vagy látogatnak el hozzájuk. Itthon előzőleg az ellenzéki Demokratikus Koalíció nevezte az Orbán-kormányt Moszkva trójai falovának, és más liberális pártok is színvallást vártak: a kormány erősítse meg a nyugati elkötelezettséget. – Senkinek nem kell aggódnia, pláne nem a szövetségeseinknek – mondta Szijjártó.
A kettős mérce – ezúttal az EU-é – a Moszkvával szembeni nyugati szankciók, valamint az energiabiztonság kérdésében is felmerült. Szijjártó szerint hazánk érdekelt a minszki megállapodások – azaz a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése – teljesítésében, de a Moszkvát sújtó szankciókat illetően „biztosan nem fogjuk elfogadni, hogy erről a döntés fű alatt történjék.
A lehető legmagasabb szintű politikai vitát és döntést szeretnénk.” Lavrov – akit Orbán Viktor miniszterelnök is fogadott – kifogásolta Federica Mogherini, az EU külpolitikai főképviselője a német Die Weltben megjelent szavait: szerinte Moszkva ugyan stratégiailag fontos, de már nem stratégiai partner, ehhez a minszki megállapodások végrehajtása lenne szükséges. Mogherini egyben megelőlegezte: az EU meghosszabbítja a gazdasági szankciókat. Lavrov úgy értelmezte a szavait: mivel a Minszkben született döntések Ukrajna hozzáállásától is függenek, az EU és Moszkva partnersége tehát Kijeven múlik.
Szijjártó szerint gazdasági érdekek alapján az EU sokkal vehemensebben ellenezte a Déli Áramlat földgázvezeték tervét, mint az Északi Áramlatét, holott mindkettőnek a terve egyformán elkerüli Ukrajnát. Utalt arra is: a diverzifikáció – azaz a beszerzési források bővítése – fontos dolog, de az Európai Bizottság azt sem tudja elérni, hogy a tagországok – így Románia és Horvátország – teljesítsék kötelezettségeiket. – Ezért a meglévő partnereinkkel való együttműködés is fontos – mondta.
A tárcavezetők elismerték: a kétoldalú kereskedelem komolyan visszaesett, ennek ösztönzésére lépéseket tesznek. Három nagy magyar tőzsdei cég, az OTP, a Richter és a Mol is aktív Oroszországban. Egy magyar cég – amelynek nevét később hozhatják nyilvánosságra – részt vehet a 2018-as oroszországi futball-vb-hez kapcsolódó stadionépítésben is.
Figyelnek Orbán Viktorra
A külügyminiszterek sajtótájékoztatóján nem hangzott el újdonság, de Szergej Lavrov budapesti látogatása üzenetértékű, hiszen egy orosz külügyminiszter nem látogat csak azért Magyarországra, hogy a magyar miniszterelnökkel kávézzon – mondta lapunknak Deák András. A Világgazdasági Intézet főmunkatársa szerint változott a kétoldalú kapcsolatok dinamikája, ma már az a „norma”, hogy a külügyminiszterek legalább évente találkoznak.
Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy Orbán Viktor miniszterelnök felértékelődött az európai politika színpadán, ma ő a mainstream uniós politika leghangosabb bírálója, s ezt mind az EU-ban, mind Moszkvában tudomásul veszik. Deák András ugyanakkor figyelmeztet, hogy Budapest szemében valamelyest leértékelődött Moszkva, hiszen a gyengélkedő orosz gazdaság ma már nem kecsegtet nagy lehetőségekkel Magyarország számára, ráadásul Budapest nem akar túl sok konfliktust felvállalni az EU-val.
(K. Z.)