Sammy Ketz felhívása elején hosszasan beszámol róla, hogy például a közel-keleti tudósítók micsoda életveszélynek vannak kitéve, hogy a helyszínről számoljanak be az ott zajló eseményekről. Írásában felvázolja, hogy milyen kétségbeejtő helyzetbe kerültek a háborús eseményekről tudósítók.
„Több mint 40 éves munkám során láttam, hogy a helyszíni tudósítók száma folyamatosan csökken, miközben a veszély egyre nő. Célponttá váltunk, és küldetéseink egyre nagyobb anyagi terhet rónak foglalkoztatóinkra. Elmúltak azok az idők, amikor háborúba mehettünk egy kabátban, vagy ingben, egy személyi igazolvánnyal a zsebben, egy fotós vagy videós újságíró mellett. Most golyóálló-mellényekkel, páncélozott autókkal, néha testőrökkel és biztosítással kell érkeznünk. Ki fizeti ezeket a költségeket? A média, és ez egy nagy költség.” – vázolja fel a megváltozott viszonyokat az AFP bagdadi tudósítója.
Majd megosztja felháborodásának okát: „Annak ellenére, hogy a médiumok fizetnek a tartalomért, és kiküldik újságíróikat, akik életüket kockáztatják a megbízható, teljes, és változatos hírszolgáltatás létrehozására, nem ők profitálnak, hanem az internetes platformok akik egy centtel sem járulnak hozzá a költségekhez. Ez olyan, mintha egy vadidegen szégyentelenül ellopná a munkád gyümölcsét. Erkölcsileg és demokratikusan is elfogadhatatlan.”
Figyelemfelkeltő írását Sammy Ketz az úgynevezett szomszédos jogok európai parlamenti szavazása előtt tette közzé figyelemfelhívásként. Szavai szerint a tartalom-előállító médiumok az utolsókat rúgják, leépítik a szerkesztőségeket. Ez esetben a legfontosabb tehát, hogy jogaikat tiszteletben tartsák, hogy folytathassák a hírek tudósítását. „Azt kérik, hogy az értékesítési bevételt osszák meg az utánközlők azokkal, akik a tartalmat előállítják, függetlenül attól, hogy a média vagy művészvilág részei. Ez a „szomszédos jogok” jelentése.” – emeli ki az újságíró.
Ezek után nevesíti is, hogy mely két internetes mamutcég, amelyik tisztességtelenül viselkedik, és mi lenne a pofonegyszerű megoldás:
„A Facebook 201 milliárd dollár nyereséget ért el 2017-ben, a Google pedig 12,7 milliárd dollárt. A cél az, hogy fizessenek a felhasznált tartalomért! Csak így fog megmaradni a média, és ezzel az internet titánjai hozzájárulhatnak a sajtó sokszínűségéhez és szabadságához, amelyet olyannyira támogatni kívánnak.”
Sammy Ketz így összegzi sorait, amit az európai parlamenti képviselőkhöz címzett, amiatt, hogy támogassák a szomszédos jogokról szóló javaslatot: „Ne feledje, hogy a Facebook és a Google nem alkalmaz újságírókat, és nem állít elő szerkesztői tartalmat! De pénzt hajtanak be az újságírók termékeivel kapcsolatos hirdetésekért.”