Amikor Szulejmán Ugljanin, a szerbiai Bosnyák Nemzeti Tanács elnöke Szandzsák függetlenedését hozta szóba, azt még nem kísérte akkora felháborodás. Ezt követően azonban Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke megismételte korábbi álláspontját, miszerint a bosnyák föderáció működésképtelen, és előbb vagy utóbb az általa vezetett Szerb Köztársaság elnyeri függetlenségét. Ezt követte a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák tagja, Bakir Izetbegovic kijelentése, miszerint Bosznia-Hercegovinának már el kellett volna ismernie Koszovó függetlenségét, majd kilátásba helyezte, hogy ez meg is fog történni.
Ahhoz azonban, hogy Bosznia-Hercegovina ezt hivatalosan is megtegye, az államelnökség másik két tagjának, a szerbek és a horvátok képviselőjének is bele kellene egyeznie. Az államelnökség szerb tagjáról nehéz ezt feltételezni, hiszen a szerbeknek ismert és egyértelmű a Koszovó elismerésére vonatkozó politikai álláspontja.
Dodik azt mondta, a független boszniai Szerb Köztársaság hamarosan érett gyümölcsként fog az ölébe hullani, és ha tudná, hogy nem járna áldozatokkal, akár rögvest kikiáltaná a függetlenséget. Bakir Izetbegovic nyilatkozatára viszont a szerb államelnök azt mondta: „Egyesek azt gondolják, hogy Szerbiát még nem tiporták és alázták meg eléggé. Azt gondolják, hogy csak a megtiport és megalázott Szerbia a jó Szerbia”. Alekszandar Vucsics szerint Izetbegovic kijelentésének súlyos politikai és jogi következményei lesznek. Hozzátette: ha ő azt mondta volna, hogy a boszniai Szerb Köztársaság függetlenségét el kell ismerni, valószínűleg a hágai bíróságon végezte volna.
Izetbegovic viszont a Deutsche Wellének adott interjújában azt mondta, ha a boszniai Szerb Köztársaság a katalánok példáját követné, meg fogják védeni mindazt, amit elértek, és amit 1995-ben a daytoni békeszerződésben lefektettek. Dodik viszont azt mondta még, tisztában van vele, hogy Szerbia Koszovó miatt kénytelen kitartani a határok sérthetetlenségének elve mellett, de azt is tudja, hogy Szerbia szempontjából a boszniai Szerb Köztársaság sorsa a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésnek számít. – Sokan fognak haragudni rám ezért, de azt mondom, Koszovó függetlenségét már rég el kellett volna ismerni – fogalmazott Dodik, aki szerint ez meg fog történni a közeljövőben.
Nézőpont kérdése, hogy mindez minek lehet az előszele. Egyesek szerint ez egyenes út a viszonyok elmérgesedése felé, a konfliktusok kiújulásához a térségben. Mások szerint mindez felveti annak a lehetőségét, hogy Szerbia akár már belátható időn belül lemondhatna a szerbség bölcsőjének tekintett Koszovóról, ha cserébe a boszniai szerbek is elnyernék függetlenségüket. Utalhat valamire az a tény is, hogy Szerbiában nyílt párbeszédet hirdettek a Koszovóval kapcsolatos álláspontról, már két kerekasztal-beszélgetést is tartottak jeles szakemberek, közéleti személyiségek részvételével.