Az eseménnyel egy időben a kutatásban érintett tizenöt ország fizikusai is beszámoltak a tudománytörténeti szenzációról. A budapesti bejelentésen Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Frei Zsolt egyetemi tanár, az Eötvös Gravity Research Group (EGRG) vezetője ismertette az eredményt. A több mint ezer kutató által jegyzett bejelentés hamarosan a legtöbbet idézett fizikai felfedezés lehet
Einstein szerint ha két tömegpont – két csillag, két feketelyuk kering egymás körül – gravitációs hullámok keletkeznek. Ám ezeket a hullámokat – amelyek a forrás és a Föld között elhelyezkedő objektumokon gyakorlatilag akadálytalanul haladnak át – eddig nem sikerült kimérni. 2014-ben ugyan arról beszéltek szintén amerikai kutatók, hogy érzékeltek egy gravitációs hullámot, de gyorsan kiderült, hogy csillagközi port mértek a műszerek gravitációs hullámok keltette jelként. Most nincs szó tévedésről – a mérésről szóló cikk a Physical Review Letters-ben jelent meg.
Azt a bizonyos jelet tavaly szeptember 14.-én érzékelte a a Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) berendezés, azóta ellenőrizték a fizikusok, hogy valóban gravitációs hullám keltette jelről van szó. A mérések szerint tőlünk egymilliárd fényévre két feketelyuk – az egyik 29, a másik 36 naptömegű volt – ütközött, a találkozás keltette gravitációs hullámot érzékelte 2015 szeptemberében a LIGO két detektora. Érdekesség, hogy a két, összesen 65 naptömegű két feketelyuk az összeolvadás után már csak 62 naptömegű volt. A három naptömegnyi különbséget egy pillanat alatt gravitációs hullám formájában bocsátották ki.
A két, egymástól 3000 km-re található detektor a Louisiana állambeli Livingstonban és a Washington állambeli Hanfordban épült. Az Egyesült Államok két vezető kutatóbázisa, a Caltech és az MIT éppen azért építette, hogy a Földet elérő gravitációs hullámok által okozott rezgéseket észleljék. A berendezés építését az amerikai National Science Foundation finanszírozta – a program húsz év alatt egymilliárd dollárba került -, de a projektet más jelentős amerikai intézetek és nemzetközi partnerek is támogatták.
A nemzetközi partnerek sorában fontos szerepet játszottak a magyarok – és nem csak azzal, hogy hazánk nagyjából egymillió dollárral szállt be a munkába. Szegedi, debreceni és budapesti fizikusok dolgoztak együtt a többi résztvevővel – a cikket jegyző ezer kutató közül tíz a magyar. Frei Zsolt vezetésével készült infrahang mikrofon a műszer környezetének monitoringozását segíti. A magyarok adatfeldolgozó szoftvert is készítettek, galaxiskatalógust állítottak össze. A harmadik, Indiában épülő LIGO pontos elhelyezését Raffai Gábor, az ELTE fizikusa számolta ki.
A kutatási eredmény amellett, hogy újabb fontos kísérleti bizonyítéka az általános relativitáselméletnek, megalapozhatja a gravitációshullám-csillagászatot. Választ adhat arra, hogy miként keletkeznek a fekete lyukak, hogyan viselkedik az anyag a neutroncsillagokban. A LIGO-t folyamatosan fejlesztik, az érzékenységét szeretnék megtízszerezni.
Részletes háttéranyag a szombati Lugas mellékletben.