A 40 százalékot szerzett PDK mögött a második helyen, 30 százalékkal az ellenzéki ultranacionalista Önrendelkezés végzett, amelynek tagjai többször is könnygázgránátokkal akadályozták a parlament munkáját. A kormánykoalíció kisebbik pártja, az Isa Mustafa miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) és szövetségese a szavazatok 27 százalékát tudta megszerezni a közvélemény-kutatók adatai szerint.
A választásokon a részvétel alacsony volt, igaz, a választási bizottság adatai szerint 15 óráig a szavazásra jogosultak 27,75 százaléka járult az urnák elé, ami 2,39 százalékponttal magasabb, mint 2014-ben. Az alacsony részvételi arány oka egyes szakértők szerint az állampolgárok csalódottsága, mert eddig egyetlen kormány sem tudta jelentősen csökkenteni a szegénységet, a munkanélküliséget és a korrupciót – írta az MTI. Ezek a gondok pedig már szinte feledtették azt az örömöt, amelyet az ország lakossága 2008-ban érzett, amikor Koszovó kikiáltotta függetlenségét Szerbiától.
Ha valóban a Hashim Thaci államfő nevével fémjelzett koalíció győz a választáson, radikálisabb irányba mozdulhat el Koszovó, kevésbé lesz együttműködő az Európai Unióval és Szerbiával – mondta tegnap Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa az M1 aktuális csatornán. A szakértő szerint az arányos koszovói választási rendszer miatt egyik pártszövetségnek sem sikerül megszereznie a többséget eredményező 61 képviselői helyet, így a választási koalícióknak további koalíciós partnerekre lesz szükségük. Emiatt pedig nem valószínű, hogy stabil kormánya lesz az országnak.