Az El Nino-jelenség éveit leszámítva 1880 óta nem volt ilyen magas az évi átlaghőmérséklet a Földön, mint tavaly, jelentették amerikai szakértők. A Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) mintegy 500 klímakutató adatai alapján elemezte a Föld éghajlatának alakulását. Kiderült, Spanyolországban, Bulgáriában, Mexikóban és Argentínában is megdőlt a melegrekord 2017-ben.
De nem csak tavaly volt kiemelkedően magas a hőmérséklet: mióta a XIX. század végén elkezdték feljegyezni az adatokat, az elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon. Ezen belül 2017 a harmadik legmelegebb esztendő volt. A szakemberek azért nem számolták az El Nino éveit, mert ez a természetes éghajlati jelenség bizonyos években megemeli a hőmérsékletet a Csendes-óceán térségében.
A NOAA-jelentés arról tanúskodik, hogy erősödnek a bolygó felmelegedésére utaló klímatrendek. Tavaly tovább olvadtak a jégtakarók, és a tengerszinteknél is emelkedést regisztráltak. Kiderült: évtizedenként 3 centiméterrel nőtt a tengerszint a világon, tavaly 7,7 centiméterrel magasabb volt az átlagos tengerszint, mint 1993-ban. Csúcsot ért el az üvegházhatású gázok koncentrációja is, a szén-dioxid-koncentráció az elmúlt 800 ezer év legmagasabb szintjén áll, és az 1960-as évek óta megnégyszereződött a szakértők szerint.
– Az elmúlt 10-15 évben sorra dőltek a rekordok – mondta lapunknak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlat- és energiaprogram-vezetője.
– Magyarországon is érzékelhető, hogy egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási viszonyok. A Kárpát-medencében átlagosan 1,1 Celsius-fokkal emelkedett az átlaghőmérséklet nyáron az utóbbi száz évben. Bár az idei július eleje például hűvösebbnek érződött, közben a skandináv országokban érzékeltek extrém meleget. Globálisan és helyileg évtizedes méréseket tekintve jól látszik az éghajlatváltozás trendje – tette hozzá.
Aktivisták hívják fel a figyelmet az éghajlatváltozásra a Norvégiához tartozó Spitzbergákon
Fotó: Reuters
A klímaszakértők szerint bár a különlegesen meleg éghajlat emberi tevékenység nélkül is megjelenhet, a tudományos kutatások kimutatták, hogy a gyors változásokhoz mindenképp köze van a szén-dioxid-kibocsátásnak. A jelentés szerint a 2014 júniusától 2017 májusáig tartó korallfehéredés az időtartama miatt volt szokatlan, és azért is, mert az El Nino-jelenségtől függetlenül történt. Az erősödő felmelegedés jeleit észlelték az Északi-sarkvidéken is, ahol tavaly szeptemberben negyedével volt kisebb a jégtakaró a sokéves átlagnál.
2015 telén a világ 195 országa írta alá azt az éghajlatvédelmi egyezményt, amelynek célja a globális átlaghőmérséklet növekedésének 2 Celsius-fok alatt tartása az iparosodás előtti időszakhoz képest. Az országok önkéntes vállalásokat tettek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
Botár Alexa elmondta, a párizsi klímamegállapodás céljai a jelenlegi állás szerint egyelőre nem teljesülnek. Kiemelte, a 2 Celsius-fok a kritikus határ, amelyen felül visszafordíthatatlan éghajlati folyamatok indulnak el. A szakértő szerint a biztonságos cél a maximum 1,5 fokos emelkedés lenne, de a jelenlegi kibocsátáscsökkentési vállalások ehhez messze nem elegendőek. Az eddig tett párizsi vállalások alapján körülbelül 3,5 Celsius-fokkal nőhet az átlaghőmérséklet.
– Bár a döntéshozók még kevésbé ambiciózusak e tekintetben, számos közösség, vezető és cég önkéntes alapon vállalja a kibocstáscsökkentés – mondta a programvezető. Botár Alexa szerint ezek az alulról jövő kezdeményezések adhatnak okot a bizakodásra. Pozitív jel például, hogy annak ellenére, hogy Washington kihátrál a megállapodás mögül, számos amerikai nagyváros elkötelezte magát, hogy 2050-ig 80 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátását.
