Hamarosan véget érhet Burkina Fasóban az egy hete tartó politikai válság, amelyet az robbantott ki, hogy az elnöki testőrség puccsot hajtott végre a nyugat-afrikai országban, és őrizetbe vette az államfőt, a miniszterelnököt és a kormány több tagját. Az elnöki testőrség egy fegyverekkel jól felszerelt, jól kiképzett, 1300 főből álló elit egység, amely szoros viszonyt ápol a tavaly novemberben megbuktatott államfővel, Blaise Compaorével. A testőrség és annak vezetője, Gilbert
Diendéré tábornok elégedetlen a tavaly óta végbement politikai folyamatokkal, és az ország vezetőinek letartóztatásával kívánta kikényszeríteni a változásokat. A tábornokkal és embe-
reivel azonban kevesen szimpatizálnak: a múlt heti puccsot követően azonnal tüntetések kezdődtek Burkina Faso fővárosában, Ouagadougouban, Francois Hollande francia elnök az országnak nyújtott pénzügyi támogatás visszavonásával fenyegetőzött, a Burkina Fasó-i hadsereg pedig keddre virradóra ellenállás nélkül bevonult a fővárosba és fegyverletételre szólította fel a puccsistákat. Miután tettei miatt bocsánatot kért Gilbert Diendéré, és tegnap szabadon engedték a miniszterelnököt – az államfőt már korábban elengedték –, a válságnak minden bizonnyal békés kimenetele lesz.
Amióta elnyerte függetlenségét Franciaországtól 1960-ban, a nyugat-afrikai ország története puccsok sorozata volt. A mostani válság 1987-re vezethető vissza, amikor a hatalmát puccs révén megszerzett Thomas Sankarát szintén megpuccsolta egyik legfőbb bizalmasa, a kormányzat második embere, Blaise Compaoré, aki többpárti parlamenti rendszert vezetett be. Blaise Compaoré három egymást követő választást is megnyert, a nép azonban már kifogásolta azt a kezdeményezését, hogy az alkotmány megváltoztatásával újabb elnöki mandátumra pályázzon az idei választásokon. Tavaly novemberben a Le Balai Citoyen (Polgárok Seprűje) nevű, két helyi zenész által alapított civilszervezet fontos szerepet játszott abban, hogy országszerte tüntetések vették kezdetét az elnök és pártja, a Kongresszus a Demokráciáért és Haladásért (CDP) ellen, amelyről úgy vélték, be akarja betonozni hatalmát. A tiltakozók az elnöki testőrség feloszlatását is követelték, amelyet a mostani puccs vezéralakja, Gilbert Diendéré alapított. A testőrség
Blaise Compaoré testi épségének védelmét szolgálta, miután elődjét, Thomas Sankarát megölték.
Blaise Compaorét sikerült eltávolítani a hatalomból, ő maga pedig a szomszédos Elefántcsontpartra menekült, de szakértők szerint jelenleg is ő mozgatja a háttérből a szálakat. A tavalyi tüntetések után ideiglenes kormány vette át az ország irányítását, amelynek feladata az volt, hogy előkészítse az idén októberben tartandó választásokat, amelyről kizárták a megbuktatott államfőhöz közel álló embereket és a CDP politikusait, köztük Diendéré tábornok feleségét, aki korábban parlamenti képviselő volt. A BBC elemzése szerint az elnöki testőrséget a politikai változások mellett valószínűleg az is zavarhatta – és azért hajtottak végre puccsot a múlt héten –, mert attól tartanak, hogy elitegységüket az új hatalom feloszlatja. Diendéré tábornok most azt követeli, hogy ő és emberei kapjanak amnesztiát, s a CDP indulhasson a következő választásokon.
A 274 ezer négyzetkilométer alapterületű, 17 milliós lakosú ország Afrika egyik legszegényebb állama, az egy főre jutó GDP mindössze 713 dollár. A tavalyi tüntetések résztvevői a demokratikus átalakuláshoz fűzték abbéli reményüket, hogy csökken a korrupció és megnő az életszínvonal. A mostani bizonytalan helyzet miatt azonban nem biztos, hogy októberben megtartják az áhított választásokat.