A „német egység külügyminisztere” (Frankfurter Allgemeine Zeitung), „aki legendává vált” (Süddeutsche Zeitung), „bátor és döntésképes államférfi” (Tagesspiegel) – nem fukarkodott a német sajtó tegnap a méltató szavakkal Hans-Dietrich Genscher halálhíre nyomán. Ahogyan a berlini politika sem: Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter „nagy németként és nagy európaiként” búcsúzott elődjétől.
Az 1927-ben, Szász-Anhaltban született Genschert a hidegháború épp fordítottan érintette, mint az emberöltővel fiatalabb Angela Merkelt. A kancellár a nyugati országrészben született, de keleten indult a politikai pályája, míg Genscher keleten látta meg a napvilágot, ám nyugatra települve futott be karriert. A fiatal jogászt 1949-ben megkérdezte egy NDK-s funkcionáriusnő, mi szeretne lenni, mire Genscher, aki a keletnémet kommunista párt, az NSZEP szatellitjeként működő liberálisok tagja volt, azt válaszolta: ügyvéd. – Nagyon okos. Ugyanis az ilyenekre, mint ön, a mi rendszerünknek nincs szüksége – így a viszonválasz. Genscher pedig lépett.
Az NSZK-ban liberális (FDP) képviselő, 1969-től belügy-, majd 1974 és 1992 között külügyminiszter és alkancellár, 1985-ig szövetségi FDP-pártelnök. A német liberálisok ekkor még nemcsak számítottak a politikában, de a mérleg nyelvét is jelentették a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták közt. Genscher kora mindhárom nagy kancellárja, Willy Brandt, Helmut Schmidt és Helmut Kohl mellett szerepet vállalt; királycsinálója volt Kohlnak 1982-ben. Aligha volt még előre látható az azt követő tíz év: Mihail Gorbacsov és a peresztrojka, a szovjet típusú rendszerek összeomlása, a hidegháború vége, a német újraegyesítés. – Baráti kapcsolatok az éggel, gyümölcsöző együttműködés a pokollal – így írta le a „genscherizmust” Timothy Garton Ash történész.
A keletről jött Genscher szem előtt tartotta a keletiek szempontjait, sőt utólag úgy vélte, ők – köztük a magyarok – idézték elő a vasfüggöny leomlását. Elismerően szólt Horn Gyuláról és Antall Józsefről is. „Találkozás egy régi harcostárssal. Hol leszek én ennyi idős koromban?” – írta 2011-es találkozójukkor Orbán Viktor a Facebookon.
Ahogy Schmidtre erős dohányosként, Kohlra pedig nagyétkűként emlékszik a világ, Genscherben a fáradhatatlan utazót idézik fel. Egy vicc szerint összeütközött két Lufthansa-gép, s ő mindkettőn rajta volt. Neki is volt humora. – Amikor kinevezték a diplomácia élére, a szász dialektuson kívül nem beszélt idegen nyelven. „Külügyminiszternek szegődtem el, nem tolmácsnak”, szabadkozott – idézte fel Heribert Prantl lapszerkesztő. De Genscher megtanult angolul, majd az 1980-as évekre a világ rangidős fődiplomatája lett.