A drúz kisebbség tagjainak és támogatóinak becslések szerint mintegy ötvenezres tömege gyűlt össze szombat este a tel-avivi Rabin téren, hogy a nemzetállami törvény ellen tiltakozva egyenlőséget követeljenek az Izrael államban élő kisebbségeknek. Az izraeli parlament (kneszet) által múlt hónapban minősített többséggel elfogadott törvény nagy lépés Izrael történetében, hiszen a jogszabály hivatalosan is zsidó nemzetállammá nyilvánította az országot, az alaptörvényként elfogadott, alkotmányos erejű rendelet ugyanakkor mély társadalmi vitákat vont maga után.
A lakosság nagy része, 58 százaléka ugyan támogatja a törvényt egy felmérés szerint (ez az arány a Benjamin Netanjahu miniszterelnök mögött álló Likud párt támogatói között 92 százalék), azonban szokatlan indulatokat váltott ki az Izraelhez mindvégig hűséges drúz kisebbségből, amelynek tagjai úgy érzik, a jogszabály másodrendű állampolgárokká teszi őket. „Azért vonultunk az utcára, hogy azonos jogaink legyenek. A gond a törvény céljával van, amely a társadalmat csoportokra akarja bontani” – mondta a 32 éves Halifa Halifa, a drúz tüntetők egyike.
– A drúzoknak nincs gondjuk az izraeli állammal – tette hozzá Halifa, aki korábban sorkatonai szolgálatot teljesített az izraeli hadseregben.
Benjamin Netanjahu tegnap a tüntetésre reagálva úgy fogalmazott: „A nemzetiségi törvény alkotmányos egyensúlyt teremt nemzeti karakterünknek azzal a céllal, hogy Izrael ne csak demokratikus legyen, hanem a zsidó nép nemzetállama is egyben.” A törvényt ellenzők megnyugtatására ugyanakkor azt is hangsúlyozta: az egyéni jogokat sok törvényben rögzítik, beleértve az alapjogot is, amely kiemelten foglalkozik az emberi méltósággal és a szabadsággal.
Ezek nem sérültek, és senkinek nem áll szándékában megsérteni ezeket az emberi jogokat – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy utasítást adott egy különleges miniszteri bizottság felállítására, amelynek célja, hogy megerősítse a kötelékeket a drúzokkal, egyidejűleg pedig elismeri mindazokat az etnikai és vallási közösségeket, amelyek az izraeli hadseregben szolgálnak.
Másodrangú állampolgárságtól tartanak
Fotó: Reuters
Netanjahu egyébként nem először próbál a hadseregben szolgáló drúzoknak ígért előnyökön keresztül egyezségre jutni a kisebbség tagjaival: a nemzetállami törvény elfogadását követő első tiltakozási hullám után azt ígérték, új törvényt fognak elfogadtatni a kneszetben, amely előnyöket fog garantálni a drúz és a cserkesz kisebbségi csoportoknak, amennyiben bevonulnak a hadseregbe. Múlt csütörtökön a miniszterelnök személyesen fogadta a drúz kisebbség legfontosabb vezetőit, azonban az egyezkedés elmérgesedett, így megállapodás sem született.
Genetikában a lojalitás Az iszmáilita síita iszlámból kialakult drúz vallási közösségnek becslések szerint világszerte mintegy másfél millió tagja van, ebből körülbelül 120 ezer él Izraelben teljes jogú állampolgárként. A drúzoknak sosem volt önálló hazájuk, a genetikai tisztaságáról hírhedt közösség a mai napig mindenütt kisebbségben él, azonban hitük fontos eleme, hogy feltétlen hűséggel viszonyulnak a befogadó országukhoz.
Ahogy a „kegyelem fiai” néven emlegetett közösség tanításai fogalmaznak: „vérszerződésben állunk az otthont adó nemzettel”. Izraelben a muszlim és keresztény arab kisebbségekkel ellentétben a drúzokat besorozzák az izraeli hadseregbe: a drúz férfiak több mint nyolcvan százaléka katonai szolgálatot teljesít, ez az arány pedig magasabb a bevonuló zsidók arányánál. Nem véletlen, hogy a kisebbség tagjai a közel-keleti térség legjobb katonáinak számítanak, közülük sok elismert, magas rangú katona emelkedik ki.
