A washingtoni pénzügyminisztérium hat kínai, egy orosz, egy észak-koreai és két szingapúri gazdasági szervezetet és hat magánszemélyt pécézett ki, amelyek, illetve akik támogatják Észak-Korea fegyverkezési programját. Köztük vannak egy kínai és egy észak-koreai társaság namíbiai leányvállalatai is. A szaktárca közlése szerit az új intézkedések azok ellen irányulnak, akik a már korábban feketelistázott embereket támogatják, illetve energiakereskedelemben vesznek részt. Ez utóbbi három kínai szénimportőr céget érint.
Nem kerülhetik el a szankciókat azok sem, akik észak-koreai vendégmunkásokat segítenek külföldre, valamint lehetővé teszik észak-koreai szervezeteknek, hogy hozzáférjenek az amerikai és nemzetközi pénzügyi rendszerekhez. Az amerikai igazságügyi minisztérium egyidejűleg 11 millió dollár elkobzását helyezte kilátásba mindazon cégektől, amelyek feltételezések szerint észak-koreai bankok számára mostak pénzt. Az új amerikai intézkedések nem vonatkoznak viszont kínai pénzintézetekre, mivel ezek zargatása már a tűréshatáron túl felmérgesítette volna Pekinget.
Ha Észak-Koreának nem lennének elegek az ENSZ és az USA szankciói, csaknem két évtized legsúlyosabb szárazsága is sújtja az ország 25 millió lakosát – miközben a kommunista vezetés a meglévő gyér erőforrásokat a rakétaprogramba öli. A rosszultápláltság nem kíméli az egymilliós hadsereg katonáit sem, akik közül sokan fizikailag nincsenek megfelelő harckészültségi állapotban. Noha Kim Dzsong Un diktátor uralma alatt valamelyest nőtt az életszínvonal a lakosság egy részében, a túlnyomó többség nem jut elegendő táplálékhoz, mások pedig elveszítik munkájukat a szankciók következtében – állítja Isimaru Dzsiro japán dokumentarista, aki titkos tudósítói hálózatot tart fent Észak-Koreában.
– Egyrészt túl sok a katona, akiket etetni kell. Továbbá a kiterjedt korrupció odavezet, hogy mire a hadsereg felső vezetése leszedi saját sápját az ellátmányból, s ezt értékesíti a magánpiacon, úgyszólván semmi nem marad a sorkatonáknak – nyilatkozta Isimaru a The Guardian című brit lapnak. A japán aktivista attól tart, hogy a rakétaprogram erőltetése, illetve a Phenjan és Washington közti növekvő feszültség eltereli a figyelmet az átlagemberek sanyarú helyzetéről. – Kim Dzsong Un pedig pontosan ezt akarja: az erő illúzióját kelti, s azt, hogy ő és a nép egyek. Más országban már régen éhséglázadások törtek volna ki, de nem Észak-Koreában – mutatott rá Isimaru. Az állam ellátási tehetetlensége miatt virágzásnak indultak a magánpiacok, ahol eltűrik, sőt még bátorítják is az élelmiszer és kínai ruházati termékek árusítását. – Kénytelenek, különben összeomlana az állam – tette hozzá.
Mint ismert, augusztus 6-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag intézkedéseket hozott az észak-koreai szén-, vas-, vasérc- és ólomkivitel korlátozásáról. A szankciók körülbelül egymilliárd dollárral vethetik vissza Észak-Korea mintegy évi hárommilliárd dolláros exportbevételét. A Kína és Észak-Korea közti árucserében már régebb óta mutatkozik annak hatása, hogy Peking Phenjan atomfegyver- és rakétagyártási programja miatt februárban Észak-Koreából beszüntette a szénimportot.
Júliusban ugyanis csökkent a két szomszédos ország kétoldalú kereskedelmi forgalma. A frissen közzétett kínai vámstatisztikai adatok szerint júliusban 456,16 millió dollárra esett vissza a júniusi 489 millió dollárról. Az Észak-Koreából származó kínai import júliusban az előző hónaphoz képest 3 százalékkal, 156,3 millió dollárra, tavaly júliushoz viszonyítva pedig egyharmadával csökkent. Az év első hét hónapjában Kína 1,04 milliárd dollár értékben vásárolt észak-koreai árukat, ez 16,3 százalékkal kevesebb, mint 2016 hasonló időszakában.
