A szélsőséges időjárási jelenségek miatt 2071 és 2100 között az Európai Unióban, Svájcban, Norvégiában és Izlandon évente akár 80–240 ezer ember is meghalhat – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának tanulmányából. A kutatók a szélsőséges időjárásról 1981 és 2010 között készült 2300 jelentést elemezték ki. Ezeket az adatokat összevetették a klímaváltozásra és a népesség 2100-ig bekövetkező növekedésére vonatkozó modellszámításokkal.
Az 1981 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan háromezer európai halt meg időjárási katasztrófában. További intézkedések nélkül ez a szám 2041 és 2070 között évi 48–180 ezerre növekedhet.
A kutatók a legveszélyesebb szélsőséges időjárási jelenséget vették figyelembe: az áradásokat, az aszályokat, az erdőtüzeket, a viharokat, valamint a hideg- és a hőhullámokat.
A számítások szerint a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: az évszázad utolsó harminc évében az időjárás áldozatainak halála 99 százalékban a nagyon magas hőmérsékletre lesz visszavezethető.
Európában egyenlőtlen eloszlású annak kockázata, hogy valakit a szélsőséges időjárási jelenség érint, vagy akár annak áldozatául esik; Közép-Európában a lakosság 64 százalékát, Észak-Európában pedig csak 36 százalékát fogja érinteni. Dél-Európában szedheti a legtöbb halálos áldozatot a szélsőséges időjárás 2071 és 2100 között: évente egymillió lakosból 700-an veszíthetik életüket. Ez még a légszennyezettség okozta halálesetekre vonatkozó előrejelzéseket is túlszárnyalja – írta a kutatócsoport.
A kutatók abból indultak ki számításaik során, hogy az évek során nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke. Nem vettek figyelembe olyan jövőbeli tényezőket, mint például a javuló orvosi ellátás, a klímaberendezések vagy a házak hőszigeteltsége.
Szintén nem vették figyelembe a társadalom elöregedését. Utóbbi tovább dramatizálná a számokat, mivel az idősebb emberek jóval érzékenyebben reagálnak a hőségre – írták a tudósok. Független elemzők szerint azonban az időjárás hatásai némiképp túlértékeltek, mivel az ember képes alkalmazkodni a megváltozott környezeti körülményekhez.
Értesítés
Az amerikai kormány írásban értesítette az ENSZ-t a párizsi klímaegyezményből történő kilépési szándékáról. A washingtoni hivatalos értesítés az első írásbeli jelzés az ENSZ-nek az amerikai kormány azon szándékáról, hogy kilépteti az országot a 2015-ben a francia fővárosban csaknem 200 ország által aláírt nemzetközi egyezményből. Az értesítés ugyanakkor csak jelképes, és nincs jogi hatálya. Az amerikai külügyminisztérium ugyanakkor közleményben jelezte, hogy a kormányzat a jövőben is változatlanul részt vesz a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi egyezmény végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. (MTI)