A tanulmányt jegyző nemzetközi szervezet, a Global Facility for Disaster Reduction and Recovery (GFDRR) szerint a klímaváltozáshoz kapcsolódó természeti katasztrófák okozta károk az utóbbi években növekedést mutattak. Ez a folyamat, párosulva a gyors népességnövekedéssel és a nagyvárosok szegénynegyedeiben összegyűlő kiszolgáltatott tömegek elégedetlenségével, a legrosszabb forgatókönyvet válthatja valóra.
„Amennyiben nem változtatjuk meg a hozzáállásunkat a nagyvárosok és a part menti régiók jövőjének tervezése tekintetében, számos potenciális katasztrófával kell számolnunk” – hangsúlyozta John Roome, a Világbank klímaváltozásért felelős igazgatója, aki szerint a most meg nem hozott döntések később helyrehozhatatlan károkat okozhatnak.
A számítások szerint bár a globális károsanyag-kibocsátásért elsősorban a fejlett világ tehető felelőssé, annak katasztrofális hatásai a legszegényebb országokat sújtják először. A saját bőrén a Föld lakosságának legszegényebb ötöde érzi meg először a problémát, főként Nyugat-Afrikában és az afrikai kontinens szarvában. De kiemelten kitettek a mezőgazdasági termelékenységtől függő szegény országok is, amelyeket a hőmérséklet-emelkedés, az aszály és a csapadékingadozások végzetesen érinthetnek, írja a Kelet-Anglia Egyetem tanulmánya is. A Világbank szerint a part menti régiók a tengerszint emelkedése miatt kerülhetnek veszélybe.
A vizsgált 136 part menti nagyvárost érintő természeti katasztrófák költsége a 2010-es 6 milliárd dollárról 2070-re ezermilliárdra rúghat. A riport kiemeli: az ilyen katasztrófák áldozatainak és pénzügyi költségeinek száma évről évre változik, de növekedő tendenciát mutat. Míg például 1976–1985 között 60 millió embert érintett ilyen katasztrófa évente átlagosan, addig a 2005–2014 közötti időszakra ez évi 170 millió főre nőtt. „2050-re a klímaváltozás 529 ezer emberéletet fog követelni” – írta néhány hete a The Lancet orvosi folyóiratban megjelent kutatás is.
A hőség felerősít bizonyos betegségeket, de a mezőgazdasági termelékenység csökkenése miatt az alultápláltság is gondot okoz majd. A halálesetek nagy részét a csendes-óceáni térség nyugati részén és Délkelet-Ázsiában várják, de Görögországban és Olaszországban is megnő a kockázat.
„Az olyan intézkedések ösztönzésével, amelyek csökkentik a kockázatokat, pozitívan befolyásolhatjuk környezetünk jövőjét. Ez most a döntéshozók kezében van, élniük kell a lehetőséggel” – mondta Francis Ghesquiere, a GFDRR vezetője.