Hiába írták le a szakértők az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártját (UKIP), a sokáig csak Nigel Farage nevével emlegetett tömörülés a politikai lejtmenet után újra megerősödni látszik. A The Guardian című lap párton belüli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy csak júliusban 3200 új tagot vettek fel a rendszerellenes pártba, amelynek a támogatottsága az elmúlt hetekben 2-5 százalékpontot növekedett. Az időzítés nem véletlen: egybehangzó sajtóforrások szerint az akadozó brexittárgyalások és Theresa May miniszterelnök nemrég ismertetett kilépési terve lökte a UKIP karjaiba az egykori konzervatív szavazókat. – A konzervatív kormánypárt elhitette a közvéleménnyel, hogy képes a brexit levezénylésére, de a hazudozás többé már nem kifizetődő – nyilatkozta a UKIP-ot irányító Gerard Batten.
Való igaz, hogy a UKIP politikai teljesítményének csúcsát máig a sikeres brexitnépszavazás jelenti. A 2016-os referendumot megelőzően az uniókritikus pártnak közel negyvenezer tagja volt, a 2015-ös parlamenti választások alkalmával pedig a nagy-britanniai szavazatok több mint 12 százalékát szerezték meg, ami rekordnak számít a populistának és radikálisnak bélyegzett csoport történetében. A sikerekhez Nigel Farage, a pártot 2016 júliusáig irányító, meglehetősen szókimondó és kemény brexitpárti politikus is nagymértékben hozzájárult. A brit EU-kilépést elindító referendum után az „egycélú” párt politikai léte okafogyottá vált, a választók pedig szép lassan cserben hagyták a keményvonalas euroszkeptikusokat, akik a tavalyi parlamenti választásokon már csak 1,8 százalékos támogatottságot tudhattak magukénak.
A kivitelezhetetlennek tűnő brexit elég lehet a UKIP felvirágoztatására, ugyanis egy friss felmérés szerint a britek negyven százaléka támogatna szívesen egy, az EU-kilépés iránt valóban elkötelezett pártot. Árulkodó, hogy a megkérdezettek huszonnégy százaléka akár egy kimondottan szélsőjobboldali, bevándorló- és iszlámellenes tömörülést is felkarolna.
Utóbbi csupa olyan tulajdonság, amely Gerard Batten irányítása alatt jellemzővé vált a UKIP-ra. A The Guardian beszámolója alapján talán túlzottan is: a párttagok egy része épp amiatt panaszkodik, hogy Batten – aki egyébként a UKIP egyik alapítója – többet foglalkozik az iszlám elleni egyszemélyes háborújával, mint a párt létét is meghatározó brexittel. – Nevetséges, ha jelenleg nem a brit EU-kilépést tartjuk szem előtt – idézte a balliberális brit lap az egyik párttagot.
Nigel Farage is tisztában van az egykori pártjában rejlő lehetőségekkel, és nemrég arról beszélt: amennyiben nem áll helyre a félresiklott brexitfolyamat, hajlandó indulni a UKIP elnöki posztjáért. Az európai sajtó szerint Farage visszatérésével Donald Trump egykori főstratégája, Steve Bannon is számol, aki nemrég az európai szélsőjobb összefogására hozott létre uniókritikus szervezetet.
Aggódik a jegybankvezér
A brit jegybank kormányzója szerint aggasztó és rendkívül kellemetlen, de annak is megvan a kockázata, hogy megállapodás nélkül szűnik meg Nagy-Britannia tagsága az Európai Unióban. Mark Carney a BBC rádió Today című műsorában ugyanakkor úgy vélekedett, viszonylag valószínűtlen, hogy nem születik megállapodás. Beszélt arról is, hogy a pénzügyi rendszer szilárd, és ellenáll a sokkoknak. „Gondoskodtunk arról, hogy a bankoknak legyen tőkéjük, likviditásuk, amelyre szükségük van” – tette hozzá. (MTI)