António Guterres ENSZ-főtitkár bejelentette, Michelle Bachelet egykori chilei államfőt (képünkön) jelöli a világszervezet Emberi Jogi Főbiztosságának élére.
Döntését az ENSZ Biztonsági Tanácsának még jóvá kell hagynia, de a kinevezés elemzők szerint már eldőlt. A mostani emberi jogi főbiztos, Zeid Raad al-Husszein mandátuma augusztusban jár le.
Fotó: MTI
Leváltása fordulatot jelent, a jordániai diplomata többször okozott fejfájást a világ vezetőinek. Al-Husszein rendszeresen kritizálta például Donald Trump amerikai elnököt és bevándorláspolitikáját, de Kínát és Oroszországot sem kímélte. Márciusban célba vette Magyarországot is, Orbán Viktor miniszterelnököt idegenellenesnek nevezte, és felszólalt „az Orbán-féle megfélemlítők ellen”. Akkor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter al-Husszein lemondását követelte.
Leköszönése kapcsán újságíróknak elmondta, jelentős nyomást érzett magán, amiért nyíltan bírálta a világ elnyomó vezetőit. Elmondta, Guterres főtitkár időnként megkérte, hogy kevésbé provokatív hangot üssön meg, amelyet baráti tanácsként fogadott.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy szerinte pozíciójának feltétele, hogy megnevezze a problémákat attól függetlenül, hogy ezzel kit sért meg, és inkább követ el hibát a kimondással, mintsem a hallgatással.
– Nem értem, hogy másképpen hogyan lehetne végezni ezt a munkát – nyilatkozott a The New York Times amerikai napilapnak. Utódja szöges ellentéte lehet a provokatív főbiztosnak.
A 66 éves Bachelet alig öt hónapja köszönt le az elnöki székből Chilében. „Annak ellenére, hogy a szocialista vezető Santiago de Chilében tervezett maradni, ahol három fia, két unokája és 91 éves édesanyja él, pénteken az ENSZ-ben elfogadhatják új pozíciójában” – írja az El País spanyol lap dél-amerikai kiadása.
Bacheletet különleges jelöltként emlegetik, hiszen egykori áldozatként sajátjának érezheti az emberi jogok védelmét. A volt elnök múltja sokat elárul jelenéről: édesapja a Pinochet-éra alatt a rendszer bírálatáért börtönbe került, ott vesztette életét.
Az akkoriban egyetemista Bachelet politikai aktivistaként szintén véleményt nyilvánított, 1975-ben édesanyjával, Ángela Jeriával együtt a titkosszolgálatok letartóztatták és hetekig kínozták őket. Évekig éltek száműzetésben, csak 1979-ben tértek vissza Chilébe.
Ez alatt az idő alatt Németországban is tanult, és végül gyermekorvossá vált, a politikai erőszak által traumatizált gyerekek eseteire specializálódott. Később a politika felé nyitva a kormányban dolgozott, egészségügyi és védelmi miniszterként, majd 2006 és 2010, illetve 2014 és 2018 között Chile első női elnöke volt.
A két kormányzati ciklusa között az ENSZ főtitkárhelyettesi pozícióját töltötte be, illetve az ENSZ által 2010-ben létrehozott Nemek Egyenlőségével és a Nők Felemelkedésével Foglalkozó Szervezet igazgatója lett. „Amennyiben Bachelet lesz az új főbiztos, a volt elnök az egyik legnehezebb munkát vállalja el a világon.
Olyan napokat élünk, amikor az emberi jogok támadás alatt állnak” – kommentálta a jelölést a Human Rights Watch nemzetközi szervezet elnöke, Kenneth Ross. Kiemelte, Bachelet áldozatként egy egyedülálló nézőpontot hozhat az ENSZ tárgyalóasztalához, hangsúlyt szerezhet az emberi jogok aktív védelmének.
– Az egész világon emberek sorsa múlik majd rajta – tette hozzá.
