Oroszország nem keresi a viszályt az Egyesült Államokkal – jelentette ki tegnap Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a távirati iroda jelentése szerint. „Mint az elnök [Vlagyimir Putyin] nemegyszer kijelentette, mi nem keressük a viszályt. Mindig barátsággal viszonyultunk az amerikai néphez, most is nyitottak vagyunk a konstruktív együttműködésre ott, ahol az megfelel az orosz érdekeknek” – fogalmazott Lavrov, hozzátéve: „De mint tudják, a tangóhoz ketten kellenek. Egyelőre szerintem amerikai partnereink időről időre egyéni breaktáncot mutatnak be.”
A kétoldalú viszony romlása még csütörtökön vett újabb fordulatot. Az Egyesült Államok – a retorziók és ellenretorziók sokadik epizódjaként – előírta az orosz vezetésnek, hogy zárja be San Franciscó-i főkonzulátusát, illetve washingtoni és New York-i képviseletein is szüntesse be egyes hivatalok működését. Sajtóértesülés szerint Donald Trump elnök személyesen hozta meg a döntést, és nem is hajlandó megvitatni azt Putyinnal. Az amerikai lépés arra válasz, hogy az oroszok az országukban működő amerikai képviseleteken dolgozók több száz fős leépítését írták elő a másik félnek; éppen akkora létszámra, amely az Egyesült Államokban működő orosz képviseleteken dolgozókénak felel meg.
Az amerikaiak lassítják és nehezítik a vízumok kiadását, helyszíni beszámolók szerint ez főleg a vidéken élő oroszoknak jelent nehézséget. Mindkét hatalom diplomáciai pihenőépületeket is bezáratott fogadó államként. Mindezzel együtt Sarah Huckabee Sanders fehér házi szóvivő azt mondta, az Egyesült Államok meg akarja állítani a kapcsolatok lefelé húzó spirálját.

Lavrov és Tillerson telefonon is egyeztetett – hiába
Egyelőre bizonytalan, hogy Trump és Putyin találkozik-e az ENSZ hamarosan kezdődő éves közgyűlésének margóján. Az orosz reakciók mindenesetre arra utalnak: Moszkvában leszámolhattak az illúzióval, hogy Trump hivatalba lépésével a kapcsolatok majd jobb irányba fordulnak azután, hogy elődje, Barack Obama elnök idején mélypontra jutottak. Obama még „csak” Moszkvának a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott szerepe, valamint a Krím félsziget annektálása miatt rendelt el szankciókat. Ezt nemrég a kongresszus már a tavalyi amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás vádjával is megfejelte a szankciók indoklásában. Trump és Putyin eddig egyszer tárgyalt személyesen, két hónappal ezelőtt. A kapcsolatok romlása az amerikai elnök szempontjából ironikusan alakul: több washingtoni vizsgálat is arra irányul – a kongresszus nyári szünete után –, hogy tavaly a Trump-kampány összejátszott-e Moszkvával.
A kapcsolatok jobb irányba fordulására némi reménysugarat jelent, hogy mindkét ország új nagykövetet nevezett ki a másik fővárosba, Rex Tillerson amerikai külügyminiszter pedig telefonbeszélgetést kezdeményezett Lavrovval, mielőtt a legújabb washingtoni retorziót bejelentették volna. Kérdés, mire lesz ez elég. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaiként mindkét országnak oroszlánrésze lehet Észak-Korea megfékezésében, de ehhez diplomáciai erőfeszítésekre lenne szükség. Trump úgy véli, Phenjannal nem érdemes tárgyalni, míg Putyin szerint éppen ellenkezőleg, a nyomásgyakorlás nem vezet sehová.