A főügyészség közlése szerint a 102 ember életét követelő október 10-i ankarai kettős öngyilkos merénylet egyik elkövetőjét Yunus Emre Alagöznek hívták, a délkelet-törökországi Adiyaman városból származott, és a suruci terrorakció elkövetőjének, Seyh Abdurrahman Alagöznek a testvére volt.
A második ankarai merénylő azonosítása még folyik, annyit azonban elárult a főügyészség, hogy a férfi a déli határon át lépett be Törökországba egy szomszédos országból.
Emellett a főügyészség közölte, hogy a merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett gyanúsítottaktól fél tonna, robbanószerek készítésére is alkalmas ammónium-nitrátot és tíz – öngyilkos merényletehez használt – mellényt foglaltak le.
Az október 10-i ankarai békemeneten elkövetett kettős öngyilkos merényletben hivatalos adatok szerint 102-en haltak meg. A meneten több kurdbarát aktivista is részt vett.
A délkelet-törökországi Surucban egy kulturális központ előtt hajtottak végre terrorakciót július 20-án. Az öngyilkos merényletben 33 ember halt meg és százak sebesültek meg. Az épületben a Szocialista Ifjúsági Szövetség nevű kurdbarát szervezet háromszáz tagja gyűlt össze, hogy előkészítse utazását a várostól mindössze 10 kilométerre lévő szíriai Kobaniba, ahol segédkezni akartak az Iszlám Állam ostromától sokat szenvedett város újjáépítésében.
Hírforrások az adiyamani ügyészség két tisztviselőjére hivatkozva korábban arról számoltak be, hogy a testvérpár édesapja tavaly feljelentette Yunust, mert az gyanította, fia csatlakozott egy „fegyveres terrorista csoporthoz”. Az egyelőre nem világos, hogy a testvérpár járt-e az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet által uralt szíriai vagy iraki területeken, vagy csak távolról támogatták a szélsőségeseket, és Törökországban radikalizálódtak.
Az Iszlám Államnak tulajdonított suruci merénylet nyomán Törökország légi hadjáratot indított a dzsihadisták ellen Szíriában, ugyanakkor a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd felkelő szervezet észak-iraki állásait is bombázni kezdte. Azóta az országban szinte napi gyakoriságúvá váltak a török biztonsági erők és a kurd lázadók közötti összecsapások. A török kormány nem tesz különbséget az IÁ és a PKK között, mindkettőt terrorista szervezetként tartja számon.
Főleg a törökországi kurdok gyanúsítják azzal Ankarát, hogy nem elég erőteljesen lép fel az Iszlám Állammal szemben és időnként titokban össze is játszik a terrorszervezettel, mivel Bassár el-Aszad szíriai elnök uralmát, valamint az önállóságuk kivívására törekvő térségbeli kurdokat tekinti a nagyobb veszélynek.