A nem kötelező érvényű főtanácsnoki indítvány indoklásában az áll: a vallás és a meggyőződés kifejezésének szabadsága a vallásszabadság elválaszthatatlan része. Ha egy munkavállalót, akit vallása miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesítenek vagy elbocsátanak, az a vallás vagy meggyőződés alapján történő közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
Nem minden vallás jelképe nyújt VAGY KAP védelmet
Ami igaz a muszlim vallás jelképeire, az nem feltétlenül igaz más, adott esetben keresztény felekezetek esetében. Korábban a Magyar Kurír című katolikus hírportál írt egy a franciaországi bretagne-ban található kisváros, Ploërmel főterén álló pápaszobor sorsáról. Szent II. János Pál pápa köztéri emlékművét ugyanis az egyház és az állam szétválasztásáról rendelkező 1905. évi törvénnyel indokolva elbontásra ítélték, végül a település lakosságának, illetve egy facebook-on létrejött csoportnak a tiltakozásával sikerült ezt megakadályozni. A keresztényellenesség persze még tovább fokozható. Norvégiában a „vallási, felekezeti sokszínűség” másszóval persze a féktelen és szélsőséges liberalizmus, a minden idegennek megfelelés jegyében eltüntetik a kereszteket a közintézményekből, iskolákból, sőt Olaszországban egy iskolaigazgató lemondásához vezetett, hogy „diákjai sokféle nemzetiségére” hivatkozva eltörölte a hagyományos karácsonyi ünnepséget és betiltotta a karácsonyi dalokat is. Ezt a direktori döntést egyébként még az Itáliában élő muzulmán közösségek is feleslegesnek tartották. Svédországban egy leszbikus evangélikus püspöknő javaslata váltott ki heves reakciókat, amikor Eva Brunne a stockholmi Tengerészek Templomából kívánta eltávolíttatni a kereszteket, mondván, hogy az sérti a muszlim bevándorlókat.
A főtanácsnok úgy vélekedett: nem tiltható meg az, hogy a munkavállaló az üzleti ügyfeleivel való érintkezés során vallási ruhadarabot viseljen. Megjegyezte: a valláson vagy meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó irányelv azt is kimondja, hogy létezik olyan eset, amikor a bánásmódbeli eltérés munkahelyi vagy foglalkozási követelmények minősül.
A bíróság a beadványt ismertetve arról tájékoztatott, hogy Asma Bougnaoui muszlim nőt a francia Micropole informatikai tanácsadó vállalat alkalmazta projektmérnökként. Feladatai ellátása során találkoznia kellett a cég ügyfeleivel. A vállalat egy ügyfél panasza miatt arra kérte a munkavállalót, hogy ne viseljen fejkendőt munkája során. A kérést azonban Asma Bougnaoui megtagadta, amiért elbocsátották.
A főtanácsnok álláspontja szerint semmi nem utalt arra, hogy Asma Bougnaoui nem tudta ellátni a projektmérnöki feladatait amiatt, hogy fejkendőt viselt. A vállalat a munkaviszonyt megszüntető levele azonban kifejezetten utalt a nő szakmai hozzáértésére.
A főtanácsnok megjegyezte, hogy az olyan vállalati politika, amely teljes mértékben semleges öltözködést előíró szabályokat alkalmaz, nagy valószínűséggel közvetett hátrányos megkülönböztetést eredményez. Az ilyen szabályozás igazolt lehet, ha az jogszerű célt követ, azaz a munkáltató üzleti érdekeit szolgálja és arányos.
A jelen ügyben ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy a Micropole tilalma hogyan lehetne arányosnak tekinthető – tette hozzá.
Fejkendővel álcázva szabadult ki egy gyermekgyilkos egy indonéziai börtönből
Az uniós bírósági főtanácsnok állásfoglalásának közreadásával szinte egy időben érkezett a hír arról, hogy mire is képes a fentebb említett muszlim női ruhadarab. Az indonéz fővárosban, Jakartában található Szalemba börtönből szökött meg a húszas éveiben járó rab. A férfit bűnösnek találták egy gyermeklány megerőszakolásáért és meggyilkolásáért, ezért életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.
A gyilkos mindössze négy hónapot töltött le büntetéséből, amikor múlt csütörtökön női ruhában kisétált a börtönből felesége és két kisgyermeke kíséretében. A börtön térfigyelő kameráinak felvételein látszik, amint hidzsábbal, a muszlim nők hagyományos kendőjével a fején, napszemüvegben, kirúzsozott szájjal -, két gyermeke kezét fogva távozik. A jakartai rendőrség szóvivője szerint az indonéziai börtönökben a női látogatókat nem ellenőrzik, míg a férfiakat igen.
A szökés az íd al-fitr muzulmán böjttörő ünnep hetében történt. Ilyenkor jellemzően sokan érkeznek látogatóba a börtönbe, a férfi pedig – kihasználva a tömeget – egyszerűen átöltözött a zsúfolt látogatóhelyiségben, ahol kevés őr tartózkodott a rendőrség szóvivője szerint.
Feltehetően az elítélt felesége csempészte be a börtönbe a ruhákat. A rendőrség kihallgatta a nőt, de nem vették őrizetbe, mert nem lenne, aki gondoskodna a két kisgyermekről.
A mostani eset nem egyedülálló: 2012-ben egy rab az egész testet elfedő burkába öltözve szabadult ki egy szigorúan őrzött börtönből.