Az amerikai politikai rendszer – és benne az igazságszolgáltatás mint hatalmi ág – erejét mutatja az a jogvita a Fehér Ház és két szövetségi állam között, amelynek eredményeként számos, egy hete az Egyesült Államokból kitiltott muszlim mégis beutazhatott a hét végén az országba. Tegnap egy fellebbviteli bíróság nem volt hajlandó felfüggeszteni egy szövetségi bírónak a még pénteken hozott döntését, amely jogellenesnek találta Donald Trump elnök hét, zömükben muszlimok lakta ország polgárait kitiltó minapi rendeletét. James Robart – a hirtelen világhíressé vált, egyébként a republikánusok által kinevezett bíró – szerint a rendeletet a Fehér Ház nem támasztotta alá megfelelően jogilag, ráadásul az kárt okoz annak a két szövetségi államnak is, amely beadta a keresetet.
Többek közt most adókiesést szenvednek el azáltal, hogy amerikai tartózkodási engedéllyel is rendelkező külföldiek nem tudtak visszautazni lakóhelyükre – állította Robart. Trump rendeletét Washington északnyugati szövetségi állam támadta meg, majd Minnesota is csatlakozott. A fellebbviteli bíróság mára várja a kormány részletes válaszát, amelynek egyébként az a lényege: az elnök „szuverén előjoga” az ország nemzetbiztonsági érdekeinek a meghatározása. De amíg döntés nem születik, az elsőfokú verdikt az Egyesült Államok egész területére érvényes.
Mindeközben Trump kitiltási rendelete ellen nemcsak Amerikában, de külföldön is tüntettek muszlimok és szimpatizánsaik; Londonban a helyszíni beszámolók szerint 40 ezren vonultak az USA ottani nagykövetsége elé. Az amerikai külügy pedig megkezdte a befogadásra korábban már szabad utat – és vízumot – kapott menekültek beutaztatását, repülőjegyeik átfoglalását, hogy még egy számukra esetlegesen negatív fellebbviteli döntés előtt megérkezhessenek.
– Mi lesz az országunkkal, amikor egy bíró felfüggeszthet egy tiltást és bárki, akár rossz szándékkal is, beléphet az Egyesült Államokba? – adott hangot műfelháborodásának Trump, holott eddig sem volt kétséges, hogy egy szövetségi bíró feltartóztathatja a Fehér Ház politikáját. Az elnök egy ízben „úgynevezett bírónak” is titulálta Robartot, szóvivője pedig „felháborítónak” nevezte annak döntését. Utólag külön jelentőséget nyer az is, hogy Trump a múlt héten azonnal menesztette az ideiglenes igazságügy-minisztert, aki nem volt hajlandó arra utasítani a tárca jogászait, hogy képviseljék a kitiltási rendeletet a bíróságokon.
Szintén egyre nagyobb a jelentősége két kinevezésnek, amelyek elébe pedig Trump politikai ellenfelei igyekeznek gáncsot vetni, amennyire tudnak. Egyelőre nem tudta megszavazni a szenátus Jeff Sessions igazságügy-miniszteri jelölt jóváhagyását, holott csaknem egy hónapja – még Trump beiktatása előtt – kezdődött a meghallgatása. Ahogy pedig a jogviták várhatóan magasabb szintre jutnak, úgy lesz Trumpnak egyre égetőbb szüksége konzervatív főbírójelöltje, Neil Gorsuch mielőbbi kinevezésére.