Ausztria és Olaszország kérvényezte Brüsszeltől, hogy a menekültválságra tekintettel kezelje rugalmasabban a szabályt, amely szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a a GDP-arányos 3 százalékot. A stabilitási és növekedési paktum egy cikkelye ugyanis rendkívüli helyzetben engedélyezi ezt, és eltekint a szankciós eljárás megindításától. Az Európai Bizottság most annak a lehetőségét vizsgálja, hogy a migránsválságot „rendkívüli körülménynek” nyilvánítsa-e – mondta Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos, hozzátéve, ez azonban nem lehet „felhívás költségvetési lazaságra”. A két ország kérelme érthető, hiszen a válság jelentősen megviseli a költségvetésüket.
Annál is inkább, mivel a menekülthullám vége kiszámíthatatlan, a tagállamok folyamatosan növelik költségvetésükben a válság kezelésére szánt összeget. Az elsődleges célország, Németország az év végéig várhatóan 9-10,5 milliárd eurót költ majd a menekültekre a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint, bár júliusban még csak 5,6 milliárd euróval kalkuláltak az akkor várt 450 ezer menedékkérő ellátására. Mivel az év végéig akár 800 ezer menedékkérő érkezhet, az ellátás ennél jóval többe fog kerülni: a Reuters szerint két éven belül elérheti a 25 milliárd eurós összeget. Összehasonlításképpen: tavaly 2,4 milliárd eurót költött Németország 203 ezer menedékkérő ellátására a német statisztikai hivatal adatai szerint.
„Újra kell gondolni a költségvetés felhasználását, mert az Egyesült Királyságnak ennél többet kell tennie” – mondta nemrég a BBC-nek George Osborne. A brit pénzügyminiszter szerint a külpolitikai célokra szánt költségvetésből, amely a GDP 0,7 százaléka, nagyobb összeget kell fordítani a kérdés kezelésére. A britek egyébként tavaly 100 millió fontot (42 milliárd forint) költöttek a menedékkérőkre a BBC szerint. A hasonlóan célországnak számító Hollandia is megemelte a menekültekre szánt költségvetését, nemrég 58,5 millió eurót különített el a szír, iraki és jemeni menekültek számára. Az összeg legnagyobb részét Szíriában, Irakban és Libanonban költik el, de Jemenben és Jordániában is támogatják a menekülttáborokban a körülmények javítását.
Az Európai Bizottság augusztusban összesen 2,4 milliárd eurót különített el a menekültügyre. Az összeget a belbiztonságot szolgáló alapokból finanszírozzák, amelyeket 2014 és 2020 között lehet felhasználni. A két fő kedvezményezett Olaszország és Görögország 558, illetve 474 millió euróval. Magyarország 64,1 millió eurót kap, februárban egyébként 1,2 millió eurós támogatást folyósított az EU ugyanebből a keretből. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke bejelentette, az EU eddig 2,5 milliárd eurót fordított a közel-keleti menekülttáborokra, amelyeknek nem elégséges a finanszírozása. Az EP elnöke szerint további 7 milliárd eurót kellene sürgősen mozgósítani. Osztrák és német politikusok egyébként az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát is felszólították, hogy emelje meg keretét. Werner Faymann osztrák kancellár és Sigmar Gabriel német alkancellár 5 milliárd eurós menekültügyi segélycsomagot kezdeményeztek, amelyet az EU, az Egyesült Államok és az öbölmenti államok biztosítanának.