Az argentin katolikus egyház vezetése e héten dönthet arról, hogy fokozatosan kivezeti büdzséjéből az állami támogatást. A kérdést a püspöki konferencia ma kezdődő ülésén tárgyalják meg és feltehetően péntekig elfogadják a résztvevők, írja a Clarín argentin lap.
A szóban forgó 140 millió dollár (42 milliárd forint) a bevételük mindössze hét százalékát jelenti ugyan, ám annál nagyobb politikai jelentőséggel bír. Az argentin püspökök már két évtizeddel ezelőtt jelezték, hogy igyekeznek az egyházat önfenntartóvá alakítani, de ebben eddig nem történt előrelépés. Az országban a katolikus egyház kiemelt státusú a katonai diktatúrák támogatásának is köszönhetően, adómentességet, valamint számos más előnyt is élvez más felekezetekhez és társadalmi szervezetekhez képest.
Bár az állam el van választva az egyháztól, a keresztény jelképek az állami intézmények, így iskolák, bíróságok, kórházak falain is megjelennek Argentínában.Az utóbbi évtizedben azonban egyre nagyobb nyomást helyezett az egyházra, hogy a hívek eltávolodnak a felekezettől.
Bár a 43 milliós lakosság 92 százaléka katolikusnak vallja magát, kevesebb mint 20 százalékuk gyakorolja vallását, derül ki 2014-es statisztikákból. Argentína volt az egyik első ország, amely – 2010-ben – legalizálta az azonos neműek házasságát, annak ellenére, hogy egyház és a hívek ezt hevesen ellenezték.

Az abortusz legalizálásának elutasítása miatt tömegek tüntettek
Fotó: REUTERS/Agustin Marcarian
Idén nyáron pedig a parlament elé került az abortusz engedélyezésének kérdése is komoly társadalmi vitát váltva ki. Évente több száz nő hal bele a zugabortuszokba. A törvényhozás augusztus elején végül elutasította a javaslatot, amely nyomán tömegek tüntettek az utcákon.
A kérdés azóta is az elsődleges témák között szerepel az országban, időről időre tüntetéseket szerveznek, októberben több egyházi épületet meg is támadtak az abortusz legalizálását, illetve az egyház és az állam szétválasztását követelve. Az argentin katolikusok nagy része emellett neheztel a katolikus egyházfőre, aki bár öt éve járja a világot, még egyszer sem látogatott vissza azóta szülőhazájába. A pedofilbotrányok is elidegenítik a híveket.
A legnagyobb katolikus országnak számító Brazíliában sem kedvez a helyzet a Szentszéknek. Bár a 209 milliós országban 170 millió ember katolikusnak vallja magát, nemcsak a világias gondolkodás nyer teret, de az evangelizáló és a pünkösdista mozgalmak is. Október végén a magát hívőnek valló Jair Bolsonaro nyerte meg az elnökválasztást, ám a brazil püspökök óvatosan figyelik a fejleményeket, írja a Crux Now katolikus híroldal. Az ultrakonzervatívnak nevezett politikus biztosította ugyan az egyházat az abortuszellenes hozzáállásáról, az egyházi vezetőket aggasztják az őslakosokat, a bevándorlókat, a szegényeket és a homoszexuálisokat támadó megjegyzései.