Az egynapos máltai uniós csúcstalálkozó – amelynek vendéglátója Joseph Muscat máltai miniszterelnök, levezető elnöke pedig Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke l- délelőtti munkaülésének témája a migráció lesz, amelyen a 28 uniós állam- és kormányfő a migráció külső dimenziójáról tart megbeszélést. A tanácskozás során várhatóan a Földközi-tenger középső térségében húzódó migrációs útvonalra és a líbiai konfliktus rendezésére helyezik a hangsúlyt.
A vezetők a tervek szerint több azonnali és konkrét intézkedésről állapodnak meg, amelyek célja a tavasz közeledtével várhatóan erősödő migráció megfékezése, az életmentés és az embercsempész hálózatok tevékenységének ellehetetlenítése.
Ezzel összefüggésben szó lesz az együttműködés fokozásáról a líbiai hatóságokkal. Az uniós vezetők várhatóan megerősítik a líbiai egységkormány támogatását, és tervet készítenek a regionális és helyi közösségeknek, valamint az országban működő nemzetközi szervezeteknek nyújtandó segítségről.
A megbeszélés lezárásaként várhatóan konkrét célokat megfogalmazó nyilatkozatot fogadnak el az uniós tagországok vezetői, amelyben lefektetik a következő hónapok feladatait. Köztük lesz a líbiai parti őrség képzésének és felszerelésének támogatása, az embercsempész hálózatok felszámolása a líbiai és az érintett partnerek bevonásával, valamint a helyi közösségek társadalmi-gazdasági helyzetének javítása.
A zárónyilatkozatban a vezetők várhatóan sürgetik majd a migránsok számára megfelelő befogadási kapacitások és körülmények biztosítását Líbiában, a migránsoknak szóló tájékoztató kampányok javítását és az önkéntes visszatérést segítő tevékenységek fokozását.
Az uniós állam- és kormányfők délutáni munkaülésén előkészítik az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római szerződés 60. évfordulója alkalmából március 25-én rendezendő megemlékezést.
Ennek keretében megbeszélést folytatnak a Nagy-Britannia kilépése után 27 tagú Európai Unió jövőjéről. Donald Tusk január végén az unióban maradó 27 tagország állam- és kormányfőinek küldött levelében úgy vélekedett, a kontinens stabilitását legfőképpen az egyre erőteljesebben előretörő Kína, Oroszország agresszív politikája, a közel-keleti és afrikai terrorcselekmények, háborúk és anarchia, amelyekben a radikális iszlám alapvető szerepet játszik, továbbá az új amerikai vezetés aggasztó nyilatkozatai veszélyeztetik.
Tusk az unión belüli helyzettel kapcsolatban kijelentette, az Európai Unióban egyre erősödnek a nacionalista és idegengyűlölő érzelmek, az Európa-párti elit politikai integrációba vetett hite megrendült, és teret nyert az azonosulás a populista érvekkel, valamint a liberális demokrácia alapértékeinek megkérdőjelezése. Tusk levelében egységre szólította fel a vezetőket.
„Rómában ismét, határozottan ki kell mondanunk két alapvető, ám elfeledett igazságot: egyrészt azt, hogy azért választottuk az egységet, hogy elkerüljük az újabb történelmi katasztrófát; másrészt pedig azt, hogy az európai egység kora egyben a kontinens sokszázados történelmének legjobb időszaka is” – írta.
„Világosan ki kell jelentenünk: az Európai Unió szétesése nem a tagállamok valamiféle mitikus, totális szuverenitásának visszaállításához vezetne, hanem a szuperhatalmaktól, azaz az Egyesült Államoktól, Oroszországtól és Kínától való nagyon is valóságos és tényszerű függésükhöz. Csakis együtt lehetünk igazán függetlenek” – fogalmazott Donald Tusk.