Feszült légkörben telt a G7-csoport csúcstalálkozójának első napja a kanadai Québec tartományban található La Malbaie településen. Az Európai Unió vezetői, illetve az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfőinek találkozójára ugyanis árnyékot vet, hogy Donald Trump több kérdésben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei és Kanada.
A helyzet annyira elmérgesedett, hogy egyelőre az sem bizonyos, hogy az esemény lezárásaként elfogadnak-e közös zárónyilatkozatot. Angela Merkel német kancellár például a minap úgy fogalmazott: nem kell mindenáron ragaszkodni a közös nyilatkozathoz, és nem szabad csak a kompromisszum kedvéért kompromisszumot kötni. Ez azonban ellentmond a G7 szellemiségének, amelynek célja, hogy értékközösségként közös megoldásokat találjon a globális kihívásokra.
Az érdekellentétek ütközése tehát borítékolható, hiszen az Atlanti-óceán két partján az iráni atomalku, a védővámok és a klímavédelem terén is homlokegyenest eltérő állásponton vannak a politikusok. Trump egyébként azon is gondolkodott, hogy egyáltalán nem vesz részt a csúcson, végül úgy döntött, mégis elmegy, azonban éppen csak „beugrik” az eseményre: szombaton – helyi idő szerint kora reggel – ugyanis távozik Québecből, hogy Szingapúr felé vegye az irányt, ahol jövő héten Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tárgyal.

Az amerikai elnök éppen csak „beugrott” a találkozóra, már ma hajnalban elhagyja Kanadát
Fotó: MTI/AP/Evan Vucci
Az amerikai elnök ráadásul már elutazása előtt heves vitába keveredett a Twitteren Emmanuel Macron francia államfővel és a házigazda Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Mindkét politikus ígéretet tett arra a mikroblogján, hogy a csúcson vitába száll Trumppal az acélra és alumíniumra kivetett vámtarifák miatt. Jean-Claude Juncker tegnap visszautasította Trump vádját, hogy az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat az Egyesült Államokkal szemben – idézte az Európai Bizottság elnökét a távirati iroda.
Méltatlankodást váltott ki az is, hogy Donald Trump azt javasolta, élesszék fel az úgynevezett G8-as csúcstalálkozókat, azaz Oroszországot is vegyék fel a vendégek listájára. A G7 ugyanis eredetileg Oroszországgal kibővített formátumban ülésezett, de Moszkvát 2014, azaz a Krím félsziget annektálása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra. Trump felvetését Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök is támogatta, mindenki más azonban határozottan ellenezte.
Összeborult a medve és a sárkány
Oroszország kiemelt jelentőséget tulajdonít a Kínával folytatott együttműködésnek, amely soha nem látott szintet ért el – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap Pekingben, miután tárgyalt Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnökkel. A két vezető megállapodott abban, hogy tovább erősítik az országaik közötti magas szintű kapcsolatokat. Közös nyilatkozatot írtak alá arról, hogy növekvő globális instabilitás és bizonytalanság esetén a két ország elmélyíti a kétoldalú konzultációkat. Emellett a két vezető egy sor stratégiai megállapodást kötött, amelyek az elkövetkező évtizedekre vonatkozóan meghatározzák a két ország együttműködését az atomenergetika terén.