A republikánus párti Trump igyekezett kisebbíteni pártja képviselőházi veszteségeit, hangsúlyozva, hogy évtizedek óta a legnehezebb helyzetben volt a Republikánus Párt, hiszen nagyon sokan most vonultak vissza a politikától. Utalt arra is, hogy az ellenzéki demokraták győzelmét segítették a nagy adományozók és – ahogyan fogalmazott – egyes „különleges érdekcsoportok”. A 2018-as félidős választások „történelmi kihívást ” jelentettek – szögezte le.
A választás eredményeire kitérve Donald Trump megismételte a reggeli Twitter-bejegyzésében megfogalmazott véleményét: azok a republikánusok vesztettek, akik nem fogadták el az általa fémjelzett politikát. Megjegyezte: a szavazók „egyértelműen megfeddték” azokat a demokrata szenátorokat, akik Brett Kavanaugh főbíró kinevezése ellen voksoltak.
Hangsúlyos elismeréssel szólt a képviselőház várható elnökéről, Nancy Pelosi demokrata párti politikusról, dicsérve a kaliforniai politikus eddigi munkásságát. A sajtóértekezleten később is – újságírói kérdésekre válaszolva – dicsérte Pelosi tehetségét.
Az elnök hangsúlyozta: egyetért Nancy Pelosival, aki kedd este együttműködést és egységet sürgetett. Az elnök úgy fogalmazott: „csodálatos lehetőségek” nyílnak majd a kétpárti együttműködésre. Példaként az egészségbiztosítási törvényt, vagy a gyógyszerárak korlátozásáról szóló megállapodást említette. Fontosnak mondta a kétpárti megállapodást az infrastrukturális beruházásokról is.
Trump hangsúlyozta, hogy a két pártnak muszáj együttműködnie a határok biztonságának biztosításában, kiállt az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése mellett, sőt, korábbi álláspontjától eltérőn szorgalmazta az együttműködést környezetvédelmi kérdésekben is. „Számomra rendkívül fontos a környezetvédelem” – szögezte le.
Kérdésre válaszolva Trump megismételte: nem volt semmiféle összejátszás oroszokkal a 2016-os amerikai elnökválasztás idején. Leszögezte: bármikor feloszlathatta volna a kampánycsapata munkatársai és oroszok közötti esetleges összejátszást vizsgáló, Robert Mueller vezette különleges bizottságot, de nem tette.
Egy másik újságírónak válaszolva hangsúlyozta, hogy most sem áll szándékában feloszlatni a bizottságot, végezze csak tovább a munkáját, ő azonban szeretne ebből kimaradni. „Szégyen és zavarba ejtő ez az ország számára” – fogalmazott, és megismételte korábbi álláspontját, miszerint a Mueller-bizottság tevékenységét összeférhetetlenségi tényezők is befolyásolják.
A kormány átalakítására vonatkozó kérdésekre nem kívánt konkrét válaszokat adni, elhárította azokat a kérdéseket is, amelyek Jeff Sessions igazságügyi miniszter és John Kelly kabinetfőnök távozását firtatták. „Nagyon boldog vagyok a jelenlegi kormányzattal” – fogalmazott, de azért hozzátette, hogy ez a munka nagyon kimerítő, ezért érthető, ha valaki távozik. Lesznek változások, mondta, hiszen „semmi sincs kőbe vésve”.
A szokatlanul hosszú – több mint kétórás – sajtókonferencián Donald Trump olykor vitába keveredett a sajtóval, olykor pedig szinte udvarolt az újságíróknak. A CNN hírtelevízióról szólva ismét hangoztatta, hogy aki „hamis híreket” közöl, az szerinte a „nép ellensége”. Jim Acostának, a CNN munkatársának azt mondta: „maga egy faragatlan, szörnyűséges figura, és nem kéne a CNN-nél dolgoznia”. Félbe is szakította a riportert, aki arról akarta kérdezni: számít-e arra, hogy Robert Mueller büntető eljárást indít ellene.
Később mosolyogva közölte az újságírókkal: marad még, ameddig akarják, de szóljanak, ha már unják őt. A riporterek némelyike tapssal „jutalmazta” Trumpot.
Az elnök visszautasította a közszolgálati televízió (PBS) riporternőjének kérdését, amely arra vonatkozott: a választási kampányban nacionalistának mondta magát, amit sokan a fehér felsőbbrendűség hangoztatásával azonosítottak. Vajon ez azt jelenti, hogy az elnök támogatja a fehér nacionalistákat? – kérdezte a PBS afroamerikai riporternője. Trump a kérdést fajgyűlölőnek minősítette.
Az újságírók kérdéseire válaszolva az elnök kitért Észak-Koreára. Mint közölte: „nem siet” a megállapodással Phenjannal, hajlana a szankciók eltörlésére, de egyelőre várja az észak-koreai válaszokat. A jövő év elejére jósolta újabb találkozóját Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.
Londoni elemzők: nem valószínű jelentős gazdaságpolitikai irányváltás
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics szerda este ismertetett tanulmányában kiemeli, hogy az idén továbbra is 2,9 százalék körüli, jövőre 2,5 százalékos növekedést vár az amerikai gazdaságban.
A ház londoni elemzői szerint az könnyen elképzelhető, hogy a mexikói határon tervezett fal építésének finanszírozásával szembeni ellenállás miatt december elején részleges leállásra kényszerülhet az amerikai kormányzati szektor, de az új Kongresszusnak – amelynek alsó kamarájában, a képviselőházban immár a demokraták lesznek többségben – és a Fehér Háznak jövőre néhány kulcsfontosságú ügyben egyezségre kell jutnia.
Az Oxford Economics ezek közé sorolta a NAFTA-egyezmény helyébe lépő amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi megállapodás (USMCA) ratifikálását. A cég londoni elemzői szerint ez a jövő év elején a kongresszusi megosztottság ellenére valószínűleg meg is történik, mivel az egyezménynek nincs életképes alternatívája.
Az új Kongresszusnak emellett jövő nyárig meg kell szavaznia az államadósság-limit újabb emelését, és el kell fogadnia a 2020-2021-es pénzügyi év költségvetését.
Az államadósság-limit esetében azonban nem lehet kizárni, hogy csak az utolsó pillanatban születik egyezség, és ez ismét piaci félelmeket kelthet az Egyesült Államok szuverén törlesztésképtelenné válásával kapcsolatban.
Ha pedig nem sikerül elfogadtatni a 2020-2021-es pénzügyi év szövetségi költségvetését, akkor ismét kiadási limitek lépnek életbe, és az Oxford Economics saját modellszámításai szerint ez 0,3 százalékponttal lassítaná az amerikai gazdaság növekedését 2020-ban a költségvetés elfogadásával számoló alapeseti előrejelzéshez képest.
A ház szerint a 2020-as elnökválasztás közeledtével ez a forgatókönyv nem valószínű, bár az immár megosztott Kongresszusban nem is lesz egyszerű elfogadtatni a szövetségi költségvetéseket.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő szerdai helyzetértékelésében szintén arra a véleményre jut, hogy nem valószínű jelentőseb irányváltás az amerikai gazdaságpolitikában a következő Kongresszus megalakulása után sem.
A Moody’s szerint a nagymértékű politikai polarizáció közepette nehéz lesz elfogadtatni a megosztott Kongresszussal jelentős horderejű törvénytervezeteket, és így a Trump-kormányzat várhatóan a következő két évben is a végrehajtói hatalmi jogkörökre építve igyekszik majd elérni szakpolitikai célkitűzéseit.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor a kormányzat feletti, a demokrata többségű képviselőházból eredő erősebb kongresszusi ellenőrzés miatt a végrehajtói ág az eddiginél lassabban tudja majd érvényesíteni programját.
A Moody’s szerint azonban a kereskedelempolitika irányának meghatározója továbbra is a Fehér Ház lesz, és ennek jegyében újabb kereskedelmi intézkedések várhatók Kínával szemben.
A Moody’s londoni elemzői is azon a véleményen vannak ugyanakkor, hogy az új törvényhozás 2019-ben jóváhagyja a NAFTA-szerződés utódjaként kidolgozott amerikai-mexikói-kanadai kereskedelmi megállapodást, jóllehet az immár demokrata többségű képviselőház valószínűleg módosításokat követel majd, és ez lassíthatja a ratifikációs folyamatot.
A végrehajtói hatalmi ág hatásköri korlátain belül a Fehér Ház várhatóan folytatja az illegális bevándorlással szembeni fellépést, és szigorítani fogja a legális bevándorlás szabályozását is. A bevándorlási korlátozások azonban növelhetik a vállalati szektor foglalkoztatási költségeit, súlyosbíthatják a munkaerőhiányt és erősíthetik a bérkiáramlási nyomást az amerikai gazdaságban, éppen egy olyan időszakban, amikor a munkanélküliségi ráta mélységi rekordokon jár – áll a Moody’s szerdai helyzetértékelésében.
Az egyik legnagyobb londoni székhelyű globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szerdai előrejelzésében azt emelte ki, hogy a félidős választások eredményét követő európai tőzsdei megugrás aligha lesz tartós, tekintettel az amerikai gazdasági növekedés lassulásának kilátására.
A ház szerint az európai részvénypiacok szerdai erősödését valószínűleg az a piaci várakozás eredményezte, hogy a demokraták többségbe kerülése a képviselőházban megnehezítheti Donald Trump számára a széleskörű protekcionista kereskedelempolitika folytatását, legalábbis Európával szemben. Ezt jelezte, hogy az európai autóipari részvények – amelyek különösen megszenvedték az amerikai kereskedelempolitikai lépéseket – a szerdai európai kereskedésben kiemelkedően teljesítettek.
A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban a kongresszusi erőviszonyok változásának valószínűbb következménye az lesz, hogy a republikánusok nem tudnak újabb adócsökkentéseket elfogadtatni, és a további európai tőzsdei teljesítményt inkább az amerikai gazdasági növekedés valószínű jövő évi lassulása határozza majd meg. A ház szerint a történelmi távú visszatekintések arra vallanak, hogy egy ilyen környezetben az európai tőzsdék legalább annyira rosszul teljesítenek, mint az amerikaiak.
A Capital Economics elemzői szerint valószínűtlen, hogy Trump mérsékelné Kínával kapcsolatos kereskedelempolitikai nézeteit, különös tekintettel arra, hogy sok demokrata törvényhozó is osztja az elnök ellenérzéseit a kínai kereskedelmi gyakorlattal szemben. Ez is magyarázza, hogy a japán és a kínai tőzsdék szerdán veszteségben zártak.