Izrael élénk demokrácia, és nincsenek korlátozva az adományok. Nemrég vezettük be az adományok átláthatósági kötelezettségét, ahogy az más demokráciákban is szokásos. Izrael berlini nagykövetsége magyarázatot kért a [német] külügyminisztériumtól – így reagált az izraeli diplomácia a Bild német lapnak Martin Schäfer szavaira. A német külügyi szóvivő még június 14-én úgy fogalmazott: az érintettekkel folytatott, konzultáció nélkül elfogadott és a külföldről támogatott civil szervezetekről szóló jogszabállyal Magyarország olyan államok közé kerül, mint Oroszország, Kína vagy Izrael, amelyek számára a civil szervezetek külföldi finanszírozása „ellenséges vagy legalábbis barátságtalan eljárás”. A The Jerusalem Post a hét végén komoly súrlódásról írt Németország és Izrael között, és lázítónak nevezte a megjegyzést. De amikor Schäfert megkérdezték, van-e tudomása Izrael dühös reakciójáról, azt mondta: nincs.
A szóvivőt otthon is bírálatok érték. Thomas Feist CDU-képviselő, a német–izraeli parlamenti baráti társaság tagja azt mondta: a kijelentés távol áll a valóságtól, és káros a két ország kapcsolatára nézve. A két ország a II. világháborút és a holokausztot követően, több évtized elteltével alakított ki egymással baráti viszonyt. Jürgen Hardt, a CDU/CSU-frakció külpolitikai szóvivője úgy fogalmazott a Bildnek: „Az ilyen összehasonlítás érzéketlen. Félreérthetetlenül világossá kell tennünk, kik Németország partnerei és szövetségesei: a szabadságszerető demokratikus jogállamok. Kétségkívül ezek közé tartozik Izrael és Magyarország, míg Kína és a mai Oroszország nem.”
Eközben a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerint nem kell a New York állam kormányzójával a CEU-ról folytatott tárgyalásokon megvédeni a magyar tanszabadságot, mert azt senki nem veszélyezteti. Menczer Tamás, a tárca sajtófőnöke ezt arra reagálva közölte szombaton az MTI-vel, hogy a magyar kormány képviselői pénteken tárgyaltak Andrew Cuomo New York-i kormányzóval a CEU-ról. A kormányzó eredményesnek nevezte a találkozót, és elmondta: „Azért találkoztunk, hogy megvitassuk a CEU magyarországi folyamatos jelenlétét fenyegető új törvényt és a tanszabadság megőrzésének sürgős szükségességét.” – A törvényalkotás Magyarországon a parlament feladata és nem külföldi szereplőké – emlékeztetett a KKM.