Kínai és dominikai vezetők közös közleményt írtak alá Pekingben, amelyben bejelentették a diplomáciai kapcsolatok felvételét. A Dominikai Köztársaság „megszakítja diplomáciai kapcsolatait Tajvannal, amely Kína elidegeníthetetlen része, és semmilyen hivatalos kapcsolatot vagy érintkezést nem tart fenn vele” – jelentette ki Miguel Vargas dominikai külügyminiszter Vang Ji kínai államtanácsos társaságában.
A keddi döntés a legújabb kellemetlen fordulat Tajvan számára a Karib-tenger és Latin-Amerika térségében. Panama tavaly szakította meg régóta fennálló kapcsolatait Tajpejjel és létesített a Tajvant saját területének tekintő Kínával diplomáciai kapcsolatot. A sziget függetlenségét mindössze 19 fejlődő ország ismerte el.
A Dominikai Köztársaság több millió dollár értékű adományt kapott Tajvantól fejlesztési programokra, de 2000-es évek közepén a kormány megkezdte a kereskedelmi és politikai kapcsolatok kiépítését Kínával is.
Caj Jing-ven tajvani elnök újságírók előtt a Kína és Tajvan közötti kapcsolathoz való „barátságtalan és romboló megközelítésnek” nevezte a kínai lépést.
A bejelentést egy nappal azután tették, hogy Caj asszony találkozott Tajpejben Tajvan egyik szövetségese, Haiti külügyminiszterével.
Peking növekvő nyomást kíván Cajra gyakorolni. Az elnök pártja, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) stabil kapcsolatokat akar Kínával tartani, de elutasítja az „egy Kína elvét”.
Egyes, az AP amerikai hírügynökség által idézett szakértők úgy vélik: Hszi Csin-ping kínai elnök, az elmúlt évtizedek egyik legbefolyásosabb vezetője eltökéltnek látszik, hogy hivatali ideje alatt Peking ellenőrzése alá vonja Tajvant, amivel Mao Ce-tung néhai pártfőtitkár mellett kaphatna helyet a történelemkönyvekben.
A sziget 23 milliós népessége határozottan fenn szeretné tartani a de facto függetlenséget, de Hszi korábban figyelmeztetett egy tajvani küldöttet, hogy az egyesítés kérdését nem lehet véglegesen elhalasztani.