Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter vasárnap vett volna részt a horvátországi szerb ortodox egyház liturgiáján, amelyet a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának évfordulójára szerveztek. Egy nappal korábban azonban azt mondta: horvátországi látogatásáról, valamint részvételéről a mlakai megemlékezésen csak ő maga, valamint a szerb hadsereg parancsnoka, Aleksandar Vucic államfő dönthet, s kijelentésére válaszul a horvát külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította őt, mondván, hogy Horvátország szuverén állam, amely az Európai Unió és a NATO tagja, és a horvát törvényekkel összhangban a horvát intézmények döntik el, ki lépheti át az államhatárt. A horvát lépés felháborodást keltett Szerbiában, és több politikus is válaszlépéseket követelt.
Andrej Plenkovic horvát kormányfő szombaton újságíróknak azt mondta: elvárják, hogy az, aki Horvátországba látogat, tisztelje az országot. Hozzátette: Vulin korábbi horvátországi tartózkodásai alkalmával oda nem illő és sértő kijelentéseket tett, ezért nem biztosak abban, hogy ebben a pillanatban jó, ha szerb védelmi miniszter az országba látogat.
Vulin vasárnap a szerb közszolgálati televízióban azt mondta, hogy Zágráb megpróbálja elhallgattatni azokat, akik el akarják mondani az igazságot Jasenovacról.
„A legszörnyűbb, hogy Horvátország soha nem fogja megbánni, amit tett” – húzta alá a miniszter, aki provokációnak nevezte a horvát külügyminisztérium döntését.
A jasenovaci komplexumban, amelyet „horvát Auschwitzként” is emlegetnek, becslések szerint mintegy 80-90 ezer embert öltek meg. Az áldozatok több mint fele szerb volt, de horvát és boszniai zsidókat, cigányokat, és olyan horvátokat is kivégeztek, akik nem értettek egyet a világháború idején kikiáltott Horvát Független Állam (NDH) nevű, usztasák vezette bábállam rendszerével. Szerbia ezzel szemben 600 ezer, zömében szerb áldozatról beszél.
Állandó feszültség
Szerbia és Horvátország kapcsolata az 1991-1995-ös délszláv háborúk lezárását követően sem vált békéssé, az utóbbi több mint két évtizedben egyik vagy másik fél mindig talált okot a feszültségek újraélesztésére. Az utóbbi időszakban problémát jelentett a háborús múlt megítélése, a gazdasági kapcsolatok alakulása, valamint a Szerbiában élő horvát kisebbség és a Horvátországban élő szerb kisebbség helyzete is, de olyan apró „hibákból” is diplomácia vita alakult ki, mint amikor 2016 végén napokig tartó nyilatkozatháború zajlott Zágráb és Belgrád között, mert egy óvodásoknak összeállított ajándékcsomagba egy darab – a horvát piacon egyébként kapható – szerbiai csokoládé is bekerült.