Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a jóváhagyott dokumentumot egyoldalú és elfogult „politikai pamfletnek” nevezte, amely „figyelmen kívül hagyja a tényeket, és számos csúsztatást és hibás adatot tartalmaz”.
„A szavazással az eredeti előterjesztés további politikai vádakkal, és újabb, a politikai blöff kategóriájába tartozó kijelentésekkel, valamint elfogult és téves állításokkal egészült ki” – fogalmazott Deutsch Tamás, aki szerint a hetes cikk szerinti eljárás kilátásába helyezése mögött az a szándék húzódik meg, hogy rávegyék a magyar kormányt a migrációval kapcsolatos álláspontjának megváltoztatására.
„A kormány azonban továbbra is határozottan kiáll a magyar érdekek következetes képviselete mellett (…), s megvédi az országot az illegális migrációtól” – szögezte le.
A Demokratikus Koalíció képviselője, Niedermüller Péter is beállt a bírálók sorába, és nekiment Magyarországnak.
„A kormány jelenlegi ostoba és kártékony politikájának – amelyet láthatólag már a saját európai pártcsaládja sem támogat –, sajnos, ismét az egész ország, a magyar emberek látják kárát” – közölte.
Az elfogadott szövegben kiemelték: „a korrupció jelenlegi szintje, az államháztartás elszámoltathatóságának és átláthatóságának hiánya, illetve a nem támogatható kiadások vagy a finanszírozott projektek túlárazása hatással van az uniós források magyarországi felhasználására”, ez pedig sértheti az EU alapértékeit, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti jogállamisági eljárás megindítása.
Bírálták a magyarországi közbeszerzési gyakorlatát, valamint a CONT tájékoztatást kért az egyedüli pályázókként közbeszerzést nyerő vállalatokról, továbbá vizsgálatot annak felderítésére, hogy a pályázatokat direkt úgy írják-e ki, hogy azokon bizonyos cégek nyerjenek. Ezt követően felkérték az Európai Bizottságot, hogy az eddig kimaradó tagországokat ösztönözze csatlakozásra az európai ügyészi hivatalhoz, valamint kiemelték, hogy az „élénk civil társadalom létfontosságú szerepet játszik az átláthatóság és az elszámoltathatóság előmozdításában”.
A szakbizottságban még március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyarországi különjelentéséhez többek között a CONT is csatolni fogja a véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti az „atomfegyverként” is emlegetett, hetes cikk szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagország egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.