A pompeji régészeti hatóságok pénteki bejelentése szerint a csontvázak fiatal embereké voltak. Egyikük egy kamaszlány lehetett, aki a műhely hátuljában halt meg, amikor 79-ben kitört a Vezúv.
A csontok között három aranyérme és egy virágalakú arany nyakék hevert. Az üzletben egy kemencét is találtak, amely a régészek feltételezése szerint bronztárgyak készítését szolgálta.
A kutatók szerint a műhelyt nem sokkal a vulkánkatasztrófa után kincsvadászok kifosztották, de a most megtalált aranytárgyak valószínűleg elkerülték a figyelmüket.
A műhely feltárása májusban kezdődött, és tovább folytatódik. A kutatók számára rejtély, milyen terméket gyárthattak a feltárt helyen. A műhelyben találtak egy köralakú kutat, amelybe csigalépcső vezet.
Nem sokkal odébb egy további jelentős felfedezést tettek az olasz és a francia régészek: megtalálták egy 400 évvel a Vezúv kitörése előtt eltemetett ember, valószínűleg egy felnőtt férfi sírját a római kort megelőző időből, a szamniszok (más néven szamniták) idejéből. A hátán fekvő halott mellett – a karjainál és a lábainál – legkevesebb hat feketére festett edényt találtak.
Az i.e. 4. századból származó felfedezés értékes adalékkal szolgálhat a kevéssé ismert prerómai temetkezési kultúráról.
Pompejit és Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el 79. augusztus 24-én. A vulkáni hamu alá került Pompeji a legépebben megmaradt római kori város.