Egy erre vonatkozó törvényjavaslat értelmében mintegy 31 ezer, 1944 és 1990 között titkosrendőrként dolgozó személy juttatásait csökkentenék az országos átlagnyugdíj szintjére. A lengyel átlagnyugdíj 1610 és 2131 lengyel zloty (114 és 151 ezer forint) közötti összegnek felel meg. A törvény 18 ezer öregségi nyugdíjra, 4 ezer rokkantnyugdíjra és 9 ezer özvegyi nyugdíjra lenne hatással.
A belügyminiszter szerint a törvényjavaslattal egy évek óta megoldatlan problémát „tennének rendbe”. A parlament jóváhagyására váró jogszabály elfogadásával mintegy 135 millió zlotyt (több mint 9,5 milliárd forintot) takarítanának meg az éves költségvetés számára.
Blaszczak szerint az intézkedéssel igazságot szolgáltatnának a társadalomnak, mivel „az elnyomó kommunista államapparátus tisztségviselői még mindig magas nyugdíjat kapnak”. Hozzátette: a törvényjavaslat „kijavítja ezt a hibát”.
A lengyel belügyminisztérium adatai szerint jelenleg az egykori lengyel kommunista belbiztonság (SB) száz tagja kap 9 és 12 ezer zloty (640 ezer és 854 ezer forint) közötti nyugdíjat, ezren részesülnek 6 és 9 ezer zlotys (472 ezer és 640 ezer forint) nyugdíjban, míg 8 ezren 3 és 6 ezer zloty (213 ezer és 427 ezer forint) közötti nyugdíjat húznak.
Egy, az előző, Polgár Platform vezette kormány által kezdeményezett törvény 2009-ben már csökkentette az egykori kommunista polgári titkosszolgálatok mintegy 25 ezer tagjának és az 1981-es hadiállapotot bevezető katonai kormányzatnak (benne a néhai Wojciech Jaruzelski tábornoknak) a nyugdíját. 2010-es adatok szerint a titkosszolgálatok volt tagjainak átlagnyugdíja 2500 zloty (178 ezer forint) volt, ami még mindig meghaladta a társadalom többi részének 1600 zlotys (113 ezer forint) átlagnyugdíját.
„Nem egyezhetünk bele abba, hogy egy elnyomó szolgálat funkcionáriusai magas juttatásokat kapjanak azért, mert eltiporták országunk függetlenségét és szabadságát” – hangsúlyozta a belügyminiszter.
Lengyelországban 1989-ben ért véget a kommunista rendszer, de a ma már EU- és NATO-tag kelet-közép-európai országnak azóta sem sikerült teljesen megszabadulnia a kommunista rendszer örökségétől – írta a Reuters.
A kormányzó jobboldali Jog és Igazságosság párt tavalyi hatalomra kerülése óta az erre irányuló törekvések fokozódtak. A törvényhozás korábban elfogadta azt a jogszabályt, amelynek értelmében az önkormányzatoknak át kell nevezniük a kommunista rendszerhez kötődő utca- és közterületneveket. Emellett a szovjet Vörös Hadsereg több emlékművének áthelyezését tervezik egy Varsótól északnyugatra fekvő volt szovjet katonai támaszponton létrehozandó múzeumba, amit Moszkva nem néz jó szemmel.