Csődeljárásba menekült a sarkában lihegő hitelezők elől Puerto Rico. Ricardo Rosselló kormányzó a kifejezetten a közép-amerikai külbirtok siralmas pénzügyeinek felügyeletére létrehozott amerikai szövetségi bizottságtól kért csődvédelmet, miután a terület képtelen törleszteni 74 milliárd dolláros államadósságát, és 49 milliárd dollárra rúgó nyugdíjfizetési kötelezettségének sem tud eleget tenni. A The New York Times arra emlékeztet, hogy az adósság mértéke messze meghaladja annak a 18 milliárd dollár értékű csődeljárásnak a mértékét, amelyet Detroit kért maga ellen 2013-ban. A szövetségi felügyeleti bizottság azonnal jóváhagyta a kormányzó kérelmét, s ezzel egyúttal védelmet is nyújtott Puerto Ricónak a pénzükért jelentkező hitelezők ellen. Ez a védelem 120 napig tart, ezalatt meg kell kezdődnie az átütemezési folyamatnak. Rosselló a fővárosban, San Juanban tartott sajtótájékoztatóján közölte: „Elkötelezettek vagyunk, hogy jóhiszemű tárgyalásokkal egyezségre jussunk hitelezőinkkel”. Puerto Ricónak történelmileg tilos lett volna csődöt jelentenie, de tavaly győzött a pénzügyi realitás a paragrafusok felett: az amerikai kongresszus tavaly külön törvényt hozott a külbirtok esetére, így a területre nem az amerikai csődtörvény 9. fejezete vonatkozik, mint a „rendes” államokra.
Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel San Juanban
Bár a csődbírósági eljárás – évtizedek óta először – ismét fizetőképessé teheti a szigetet, a közvetlen hatásokat nem kerülhetik a Puerto Ricó-iak: többek között a kormánytisztviselők lemondhatnak nyugdíjukról, a közegészségügyi és infrastrukturális projektek hosszú időre várólistára kerülnek, a szakképzett munkaerő anyaországba történő áramlása pedig felgyorsul. A terület 2006 óta szenved a recessziótól, s az egymást követő kormányok csak halmozták az adósságot, hogy ki tudják fizetni a működési költségeket. Az elmúlt két évben a San Juan-i tisztviselők szinte egymásnak adták a kilincset Washingtonban, miközben megpróbáltak segítséget kérni különféle kongresszusi bizottságoktól és a legfelsőbb bíróságtól. Ugyanakkor Puerto Rico hiába próbált engedményeket kicsikarni hitelezőitől, nem ment semmire. A makacs hitelezők azonban most jól megjárják, mert a csődeljárás olyan hatalmat ad felettük a sziget kezébe, amellyel a kormány egyoldalúan méretes veszteséget akaszthat a nyakukba. A hitelezőket már akkor is a guta kerülgette, amikor Rosselló nemrégiben olyan ötéves pénzügyi tervet terjesztett elő, amely összesen mindössze évi 800 millió dollár tőke- és kamattörlesztést engedélyez a kibocsátott államkötvények után – a helyett a 3,5 milliárd dollár helyett, ami az időben történő kifizetésekhez lett volna szükséges.
Mindezzel együtt a szigeten Washingtont nem megmentőnek, hanem unszimpatikus gyarmattartónak tekintik. Egy szövetségi bíró által levezényelt csődeljárásszerű procedúra minden bizonnyal növelni fogja azokat a panaszokat, hogy Puerto Rico többé nem lesz ura saját jövőjének. Mások ugyanakkor csendben megjegyzik, hogy ha a bírósági eljárás tényleg megszabadítja a kormányt az adósságtól, akkor a terület végre tiszta lappal mehet tovább.
