Minden bizonnyal megrendezik a Menet Marrákes ellen névre keresztelt demonstrációt Brüsszelben, annak ellenére, hogy Rudi Vervoort, a brüsszeli régió miniszterelnöke betiltotta azt. A The Brussels Times portál arról tudósított: a kritikusok arra hivatkozva akarnak gátat szabni a menetnek, hogy azon szélsőjobboldali, migránsellenes csoportok is felvonulnak majd. A tiltakozást azzal a nem titkolt szándékkal szervezték, hogy üzenjenek Charles Michel miniszterelnöknek (képünkön), aki múlt hétvégén Belgium nevében elfogadta az ENSZ vitatott migrációs megállapodását.
– Egyáltalán nem akarunk nehézségeket okozni a rendőrségnek. A gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadságunkra hivatkozva vonulunk utcára – idézte a VRT flamand közszolgáltató Filip Brusselmanst, aki a KVHV (Flamand Katolikus Diákszövetség) elnökeként a menet egyik szervezője. A VRT egyébként arról is beszámolt: a régió vezetése elsősorban attól tart, hogy a megmozdulás utcai harcokat kiváltva több brüsszeli városrészre is átterjedhet.
Közben a belga kormányválság is bebetonozódni látszik: az Új Flamand Szövetség (N-VA) – amely épp a migrációs paktum elfogadása miatt lépett ki a Michel-kormányból – továbbra is azt követeli, hogy a francia ajkú miniszterelnök bocsássa parlamenti szavazásra a kormányprogramját. A flamand nacionalisták legütőképesebb érve, hogy a kisebbségi kormányzásra kényszerített Michel immár egy új hatalmat képvisel, így meg kell szavaztatnia politikai terveit.
Peter De Roover, az N-VA frakcióvezetője tegnap is azt szorgalmazta, hogy Michel mielőbb „ tisztázza magát”. Belga sajtóforrások szerint a kormányfőnek nincs arra vonatkozó jogi kötelezettsége, hogy bizalmat kérjen a parlamenttől a kisebbségi kormány miatt, ám az ellenzéknek hatáskörében áll bizalmatlansági voksolást kezdeményezni. Michel – aki 2014 óta vezeti a Benelux államot – ezzel szemben úgy érvelt: jelentős ideig tartó instabilitást okozhat, amennyiben sor kerül a szavazásra.
Szakértők szerint a miniszterelnök részben a belga államberendezkedés összetettsége miatt úszhatja meg a voksolást. A három nyelvi-kulturális közösségből, illetve három régióból álló szövetségi államban ugyanis belátható időn belül, jövő májusban tartanak maratoni – parlamenti, regionális és európai parlamenti – választásokat.
