Február 24-én kezdődik idén a híres brazil karneváli szezon, ám annak már a kezdete sem a régi. Az elmúlt közel harminc évben testfestést viselő félvér hölgy félperces szambatánca jelezte a helyi Globo televízióban a parádé kezdetét. Az idei Globoleza (a Globo TV gyönyörűsége) azonban már nemcsak csillámport visel, hanem rendes ruhába öltözik, hála a feminista és vallásos csoportok nyomásának. „Nincs szükség egy meztelen nő csillámmal festett fenekére ahhoz, hogy eladják a karnevált” – jelentette ki Juliana Luna, a brazil AzMina magazin szerzője a The Washingon Post amerikai híroldalnak.
Luna szerint a Globoleza jelensége jó példa, hogyan használják szórakoztatásra a fekete nőket Brazíliában. A szambatáncosok jogaira egyébként egyre több csoport próbálja felhívni a figyelmet, akik szerint a keveset takaró díszes kosztümök tradíciója a nők eltárgyiasítását szolgálja. A szamba tánc egyébként maga is gyarmati tradícióból ered: az afrikai rabszolgák lába, bár lánccal volt kötözve, így is táncolt. Ebből alakult ki a jellegzetes mozgásforma.
Nem csak a táncosok ruhái kerültek idén célkeresztbe. Az újkeresztény felekezetek terjedésének hatására egyre többen kifogásolják a pajzán és sokszor rasszista karneváli dalszövegeket is, melyek többsége az 1930-as 1940-es években íródott. „Ha egy fekete nő nem akarja ezt a dalt hallani, akkor nem látom az okát, hogy miért játsszuk” – mondta Débora Thomé, a Mulheres Rodadas feminista karneválozó csoport alapítója. A jogvédők szerint több dal veszi célba a homoszexualitást is, egyik például kigúnyolja a nőnek öltözött férfiakat.
Éppen ezért több karneválozó csoport úgy döntött, hogy törli repertoárjából a kirekesztő szövegű indulókat. A lépés nem bonyolult, hiszen minden felvonuló társaság saját maga rakja össze a playlistjét. Egyes vallásos csoportok egyenesen újraírták a dalokat bibliai dalszöveggel. „Az ütem ugyanaz, csak a szöveg más” – magyarázta az egyik felvonuló csoport tagja, aki szerint „a tánc az igehirdetés egy módja”. A vallási vezetők ugyanakkor sok helyen arra szólították fel a híveket, hogy ne vegyenek részt az erkölcsileg romlott rendezvényen.
A hívő brazilok ezért megpróbálják az ünnepet olyanná formálni, amelyen nyugodt lelkiismerettel részt vehetnek. A vallásos brazilok száma nagymértékben növekszik: mára a lakosság egynegyede vallja magát evangéliumi kereszténynek, míg ez az arány az 1970-es években még csak 5 százalék volt.
A fordulatnak persze ellenzői is bőven akadnak. A közösségi médiában nagy felháborodást keltett, amikor a népszerű dalokat megtámadták. Több ilyen induló szerzője, Jõao Roberto Kelly szerint a dalszövegek kritikája „kissé túlzás”, és ezen szervezetek túlságosan korrektek politikailag.
„Nem ragadhatjuk ki a dalokat a történelmi kontextusukból. A dalszerzők többsége maga is fekete, illetve homoszexuális volt, és a dalaik az előítéletek lebontását célozták, nem azok megerősítését” – magyarázza az Economistnak Rosa Maria Araújo, a riói Kép és Hang Múzeumának vezetője.