Washington fontolgatja, hogy a dél-amerikai ország olajexportját is bevonja a már kiszabott szankciók körébe, ezzel is sürgetve Nicolás Maduro államfő félreállítását. Most, hogy eszkalálódni látszik a politikai válság egy önjelölt, de az Egyesült Államok által is elismert ellenelnök felbukkanásával, megnőtt a szankciók kiterjesztésének az esélye is, ami viszont tovább mélyíti a gazdasági válságot Venezuelában, továbbá erőteljesen hathat a nemzetközi olajpiacokra, az amerikai benzinárakra, de még az amerikai–orosz kapcsolatokra is – írja a Forbes magazin.
Az Egyesült Államok már alkalmaz egy sor büntetőintézkedést Maduro és támogatói ellen, de Donald Trump amerikai elnök eddig tartózkodott attól, hogy ezek közé odategye az olajexportot is. Venezuela nagymértékben függ az olajkiviteléből származó bevételektől, ezek azonban az utóbbi években jelentősen csökkentek az eső olajárak miatt. Bár az ország a világ legnagyobb ismert, 300 milliárd hordóra becsült olajkészletén ül, ennek ellenére a nemzeti olajtársaság, a PDVSA naponta mindössze 1,17 millió hordó kitermelésére képes. Teljesítményük csúcsán a helyi kutak 3,4 millió hordó nyersanyagot hoztak fel naponta.
Jelenleg Venezuela a kitermelt olaja kevesebb mint felét az Egyesült Államoknak adja el, a legnagyobb importőr cégek a Citgo, a Chevron, a PBF és a Valero Energy. Washington egyébként azért halogatja a kőolajexport szankcionálását, mert az ezt vásárló amerikai finomítók a Mexikói-öböl környékén a nehéz és savanyú (azaz nagy sűrűségű és magas kéntartalmú) venezuelai típusra specializálódtak, s szakértők szerint egy esetleges embargó nehéz helyzetbe hozná ezeket az üzemeket – írja a Gurulóhordó.blog.hu.
A helyzet a Forbes szerint mindazonáltal nem tragikus, mivel a finomítók képesek lennének más beszerzési forrást találni – ugyanis már régóta készülnek a venezuelai olajipar összeomlására, ezért 2017 óta folyamatosan mérséklik vásárlásaikat. Másrészt a szankciók nyomán Caracas megtorlásként leállíthatja az amerikai petrolkémiai importot. A Nemzetközi Energia Ügynökség adatai szerint az Egyesült Államok egyedül tavaly októberben hárommillió hordó ilyen jellegű terméket szállított a dél-amerikai országba, ahol gyakorlatilag már alig működnek a finomítók.
A Venezuela elleni amerikai olajembargó Oroszországnak is fejfájást okozhat, mivel a régi szövetségesnek számító moszkvai kormány és a Rosznyefty olajipari óriáscég 2006 óta a Reuters számításai szerint legalább 17 milliárd dollár hitelt nyújtott Venezuelának, s ezt Caracas az olajbevételeiből törleszti, beleértve 3,15 milliárd dollárnyi, tíz évre átütemezett államdósságot is.
Mindezek fejében a Rosznyeft jelentős részesedést szerzett egy sor finomítóban, s biztosítékként joga lenne az amerikai Citgo részvényeinek PDVSA által birtokolt 49,9 százalékára. Ezt viszont az amerikai hatóságok nemzetbiztonsági okokra hivatkozva megakadályozhatják, így kényszerítő patthelyzet állna elő a három ország között.