A 108-133 személyes kategóriába tartozó kéthajtóműves, közepes hatósugarú C-Series típus számos alkatrészét Észak-Írországban gyártják, ahol a Bombardier több mint négyezer alkalmazottat foglalkoztat. A legnagyobb amerikai rivális, a Boeing panaszának helyt adva az amerikai szaktárca kedd este meghozott előzetes végzésében 219,63 százalékos importvámot vetett ki a C-Series típus minden egyes példányára. Ha a döntés jogerőre emelkedik, az gyakorlatilag eladhatatlanná teszi a típust az amerikai piacon.
Az egyik legnagyobb amerikai légitársaság, a Delta tavaly 125 C-Series repülőgépre adott megrendelést a Bombardier-nak, 5,6 milliárd dollár értékben. A Boeing áprilisban nyújtott be panaszt, azon a címen, hogy a Delta „dömpingáron” jut hozzá a gépekhez, és ezt a kanadai gyártónak nyújtott hazai és brit állami támogatások tették lehetővé.
A Bombardier szerdai állásfoglalása szerint az amerikai kereskedelmi minisztérium „abszurd” és „a valóságtól elrugaszkodott” döntést hozott, mindenekelőtt azért, mert a Boeing kínálatában nem is szerepel a C-Serieshez hasonló kategóriájú utasszállító repülőgép.
A végső szót a dömpingvitákban döntnöki jogkörökkel is felruházott, szövetségi hatáskörű amerikai külkereskedelmi bizottság (USITC) mondja ki a jövő év elején.
Szerdán Theresa May brit miniszterelnök a Twitter üzenőportálon adott hangot mélységes csalódottságának az amerikai kereskedelmi minisztérium döntése miatt. Hozzátette: a brit kormány folytatja az együttműködést a kanadai vállalattal az „életfontosságú” észak-írországi munkahelyek megőrzése érdekében.
A Downing Street szóvivője külön nyilatkozatban bírálta az amerikai döntést, mondván: London „nem ezt várja egy régi kereskedelmi partnerétől”.
A Bombardier belfasti üzemében gyártják a C-Series típus szárnyait és a kapcsolódó részegységeket. A kanadai cég 520 millió font (190 milliárd forint) beruházással építette fel a belfasti üzemet, ahol 4100 alkalmazott dolgozik, de a beszállító hálózattól további 14 ezer észak-írországi munkahely függ.
A kormányzó brit Konzervatív Párt a júniusi előrehozott választásokon kisebbségbe került, és azóta a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) londoni alsóházi frakciójának külső támogatására szorul.