A vád szerint a Virginiai Egyetem hallgatója egy egyházi csoport nyomására próbálta ellopni a politikai lelkesítő feliratot a szállodából, amikor januárban Phenjanba látogatott. Január 2-án tartóztatták le, a KNCA hivatalos hírügynökség akkor már nagyon súlyosan értelmezte a próbálkozást, mondván, Otto Warmbier az ország egységének lerombolása céljából utazott Észak-Koreába, s az amerikai kormányzat hatására döntött a felirat ellopása mellett. A fiatalember könnyek között kért bocsánatot február végén, az egyértelműen a szájába adott mondatok szerint „célja az volt, hogy aláássa a koreai nép munkaerkölcsét és károsítsa motivációjukat”. Azonban a könyörgés se hatotta meg a bírákat.
Nem biztos, hogy Warmbiernek valóban tizenöt éven át kell dolgoznia egy észak-koreai kényszermunkatáborban. Már a napokban a helyszínen tárgyalt Bill Richardson veterán diplomata, aki több amerikai állampolgárt is kiszabadított a kommunista országból. Warmbier ügye a most folyó amerikai elnökválasztási kampányban is felmerült, John Kasich ohiói kormányzó, a Republikánus Párt egyik elnökjelölt-aspiránsa arra kérte Richardsont, segítsen az ohiói fiatalembernek, hadd térjen haza övéihez, s beszélt is a Warmbier szülőkkel, biztosítva, hogy mindent megtesz a fiukért. Warmbier egy olyan utazási iroda segítségével került Észak-Koreába, amely úgy hirdeti magát, hogy „olcsó utazások olyan célpontokra, amelyektől az édesanyád óva int”.
Phenjan húzd meg-ereszd meg politikája épp a szigorú fázisában van, Kim Dzsong Un első számú vezető megfenyegette Amerikát és Dél-Koreát is, hogy nukleáris támadást indít ellenük. Mint elemzők rámutattak, a harcias szólamok valószínűleg az éppen folyó „70 napos harc” nevű munkaversenyhez kötődnek, amellyel a Koreai Munkáspárt alapításának 70. évfordulójára emlékeznek. Otto Warmbierről azonban nem tesz le Washington, így – valószínűleg igen drágán – ki fogják hozni a fiút a táborból.