Az utóbbi hetekben kiéleződött a legnagyobb bolgár kormánypárt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért párt (GERB) második embere, Cvetan Cvetanov és Rumen Radev államfő (képünkön) vitája, amelynek középpontjában az áll, hogy Bulgária helye inkább nyugaton vagy keleten van-e. A bolgár sajtó által megszellőztetett forgatókönyv – amelynek célja az ország kivezetése az euroatlanti szövetségből – két éve született meg, a második Boriszov-kormány lemondását követően.
Megalkotója az orosz Stratégiai Tanulmányok Intézetének korábbi igazgatója, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója, Leonyid Resetnyikov ezredes, aki Kornelia Ninovát, a Bolgár Szocialista Párt elnökét bízta meg, hogy vezesse ki Bulgáriát az EU-ból és a NATO-ból. A cél érdekében először a nyugatbarát politikusokat kellett eltávolítani a politikai életből, köztük a volt köztársasági elnököt, Roszen Plevnelievet, majd Rumen Radev tábornokkal megnyerni az államfői választásokat 2016-ban, ami sikerült is.
A következő feladat az lett volna, hogy a szocialisták nyerjék meg az előre hozott parlamenti választásokat, a létrejövő parlamenti többséggel megszavaztatni a kilépést az unióból és a NATO-ból. A terv itt bukott el, mert a választásokat 2017-ben a jobboldali GERB nyerte. Az oroszbarát erők azonban továbbra is túlsúlyban vannak.
A kisebbik koalíciós partner, az Egyesült Hazafiak hármas pártszövetségéből kettő nyíltan oroszbarát, mint ahogy a 240 fős parlament többsége is. Az ellenzéki szocialisták és Rumen Radev államfő egy oroszbarát szövetséget alkot. Ezek után nem meglepő, hogy a bolgár kormány nem utasított ki orosz diplomatákat a Szkripal-ügy kapcsán.
A nemzetbiztonsági tanács múlt csütörtöki ülése után Cvetan Cvetanov, a kormányzó GERB második embere elmondása szerint Radev államfő javaslatot tett: „álljunk ki és jelentsük be, hogy elindítjuk a kilépést a NATO-ból”. – Mindenkinek nyilvánvaló, hogy az államfő kelet felé néz, más államoktól függ – mondta Cvetanov.
A Deutsche Welle szerint nemcsak az elnök, hanem a hatalommal felruházott személyek döntő többsége, bolgár politikusok, beleértve a parlamenti ellenzéket is, valójában a keletre néző táborban vannak. Ehhez csatlakozik a média többsége, az általuk alkalmazott kommentátorok és szakértők, ez az álláspont domináns a közéletben.
Egyes politikusokról már régóta köztudott, és soha nem is rejtettek véka alá, merre tekintenek. A kormányban részt vevő „nacionalisták” szerint a Krím nem annektált és nem megszállt, dicsérik Moszkvát és kritizálják Bulgária függőségét Brüsszeltől és Washingtontól.
Bármennyire is próbálja Cvetanov pártelnökhelyettes védeni az euroatlantizmust, a GERB is egyre inkább ebben a csapatban játszik és Cvetanov kezd magára maradni ebben a küzdelemben. Amíg ő igyekszik megőrizni pártja euroatlanti arculatát, addig főnöke, Bojko Boriszov miniszterelnök egyensúlyoz, hallgatásba burkolódzik.
A cikkíró szerint az egyensúlyozás nem tartható fenn sokáig, előbb-utóbb választani kell. Egyes politikusok a szabadságjogok, a demokrácia értékei és a törvények tisztelete helyett egyre inkább a félfeudális, autokrata-oligarchikus keleti diktatúra felé kacsingatnak. „Ezért Bulgária formálisan még mindig az egyik világhoz tartozik, de egyre inkább a másikra kezd hasonlítani” – fejezte be a cikkét a Deutsche Welle.